Örül a szíve az embernek, hogy olyan valaki kapta meg a háznagyi funkciót, aki régóta rutinosan mozog a parlamentben, érti a csíziót, és még azt is tudja, hogy a tihanyi alapítólevél is ír tárnokmesterről, és major domusként egészen 1949-ig élt a poszt. Ahogyan Mátrai Mártától a Hír 24-ben megtudhatjuk, sokrétű feladat vár rá a delegációk fogadásától a civilekkel, egyházakkal való kapcsolattartásig.

A parlament elnökének tehát két jobbkeze lesz, az egyik a politikai – a háznagy –, a másik a közigazgatási, aki szintén most áll munkába. Ha precízek akarunk lenni, nem feledkezhetünk meg a harmadik jobbkézről sem, hiszen a rend és a fegyelem legfőbb garanciája, a parlamenti őrség parancsnoka szintén a T. Ház régi fényét és tekintélyét hozza vissza.

Az új funkciókra már eddig is nagy szükség volt, csak a demagógiától tartva a „takarékos állam” koncepciójával a cégéren senki sem mert az ügyben kezdeményezően fellépni. Úgy tűnik, most van először olyan elnöke a parlamentnek, aki kellő politikai tőkével és bátorsággal rendelkezik ahhoz, hogy e hatalmi ág is megkaphassa azt, ami jár neki. Persze, mint minden újat, a szolgálat kiterebélyesedését is sokan fanyalogva fogadják, előkerülnek a felszínes kifogások, hogy miközben a közigazgatásban folyton-folyvást leépítésről beszélnek, a kiválasztottakkal állandóan nő az apparátus, a 349 embert foglalkoztató őrségnek csak a ruhája 170 millióba kerül, az egész cakk und pakk 2,4 milliárd – előkerül a közhelyek közhelye is: másutt jobb helye volna a pénznek.

Csakhogy vegyük már észre, hogy ebben az esetben a legfőbb hatalmi szervről, a magyar parlamentről van szó! Arról, ahol törvényeink születnek! Ahol felelős emberek, a mi választottjaink vitatják, majd hozzák meg napról napra megalapozott döntéseiket! Elég baj az, hogy eddig mást se hallottunk, mint hogy akadozik az adminisztráció, nincsenek megfelelően előkészítve a szakbizottsági, valamint a plenáris ülések, ad hoc kerülnek témák a képviselők elé, emiatt előfordul, hogy némelyiküknek gombnyomogató automataként kell viselkednie, van is panasz elég fejfájásra, álmatlan éjszakákra. Érthető hát, ha néha a vita hevében elpattan a húr, vagy valaki addig keresi a szavakat, amíg olyat talál, amilyet nem kéne találnia. Az Országgyűlési Őrség, amelynek ruházata (zöld, fekete) egyetlen más fegyveres szervével sem lesz összehasonlítható, udvariasan, de határozottan kivezeti a teremből az illetőt. Már a látvány is tiszteletet parancsoló lesz.

Egyébként, ha már a populista kánon mindig a takarékosságra hivatkozik, meg kell említeni, hogy ennek jegyében már asztalon a terv a háromhetenkénti ülésezésről, és köztudott, hogy 2014-től a képviselők száma is erősen megfogyatkozik. Nyilván ez a most felálló, modern szerkezetű háttérapparátust nem fogja érinteni, így egy honatyára (anyára) 2014-től már csaknem két őr jut majd, ami még érdemibbé teheti a munkát.

És ha valaki nem vette volna észre, a nagy átalakítás része a Kossuth tér is. Nem a Károlyi-szobor elszállításáról van szó. A bátor kezdeményezések sorába tartozik, hogy az idén nincs fenyőfa a Parlament előtt. Nincs Zalában kivágott óriásfenyő – fenntartható tehát a fejlődés.

A háznagy köszöni a tapsokat