Ilyen együttműködést lehetne kialakítani Kínával is. Az eddigi sikertelen Kína-politikán ugyanis gyorsan változtatni kell. Napjainkban a Kínai Népköztársaság a változások korát éli, hiszen a Kínai Kommunista Párt vezetői éppen visszavonulnak. Új generáció lép színre, olyanok, akik nem a nagy öregek kiválasztásának köszönhetik pozíciójukat. Ez a váltás új helyzetet teremt nemzetközi színtéren is, melyre, ha bármely ország gyorsan tud reagálni, a következő évtizedek nyerteseként vonulhat be a történelembe. Magyarország előtt is nyitva áll az út. A világ legnépesebb országában az elmúlt évtizedekben gyors gazdasági fejlődés ment végbe, mely egy tudatosan kidolgozott modernizációs stratégia és az ennek végrehajtását elősegítő, központilag irányított gazdaságpolitika eredménye. Ezen exportorientált, ipar által vezérelt, extenzív gazdasági növekedésnek számos pozitívuma mellett megjelentek a hátrányai is, így például a hatékonyságcsökkenés vagy az infláció. Ezért az új hatalomnak az országot a gazdasági fejlődés más útjára kell terelni. Ma úgy látszik, hogy ez az út a belső fogyasztás ösztönzése lehet, melyhez olyan típusú beruházásokra van szükség, amelyek javítják a kínai lakosság életminőségét. Ez választ adhat az elmúlt időszakban jelentkező társadalmi kihívásokra is azzal együtt, hogy az utóbbi három évtizedben a lakosság életkörülményei nagyjából elértek egy szerény jólétet, megerősödött a középosztály, melynek tagjai növekvő igényekkel lépnek föl. Erre a helyzetre kell választ adni azoknak az országoknak, amelyek hosszú távon Kínával együttműködést szeretnének kialakítani. Tény, hogy ez az ország átvette a vezető szerepet az ázsiai régióban, és befolyása egyre meghatározóbb a világgazdasági folyamatokban. Így nem is kérdéses, hogy a kínai kapcsolatok kitörési pontot jelenthetnek a válságból minden országnak, így Magyarországnak is.

A térségben e tekintetben számos versenytársunk akad, így nem késlekedhetünk. Jelenleg bilateriális kapcsolatainkat a gazdasági próbálkozások túlsúlya jellemzi. Ezek továbbfejlesztendők, de nem elegendőek. A politikai, társadalmi, kulturális kapcsolatokat is tovább kell építeni. Miután Kína a hosszú távú tervezések országa, Magyarország kapkodó politikával semmit sem fog elérni. A cél egy a parlament által elfogadott, több kormányzati cikluson átívelő, átfogó, hosszú távú Kína-stratégia, hiszen a kínaiak 5–20 éves, sőt az 1949-ben elfogadott 100 éves terv alapján dolgoznak. Nekik fontos a kiszámíthatóság, hogy ne évente cserélődjenek az emberek, akikkel tárgyalnak.

A kínai kapcsolatokért folytatott küzdelemben több terület felvetődhet, így például a kutatás-fejlesztés, az oktatás, az agrárium, a környezetvédelem, a regionális központi szerep vagy a logisztikai lehetőségek stb., melyekre ki kell térnie a szóban forgó stratégiának. Ahhoz, hogy kitűnjünk szomszédaink közül, keresni kell nem szokványos területeket is. Ilyen lehet a sok ezer éves kínai kultúra részeként Ázsiában sok helyütt elsődleges orvosi ellátásként ismert hagyományos kínai gyógyászat és a balneológia ötvözése. Továbbá fontos a már sikeresen működő, egyedülálló projektek, így például a magyar–kínai két tanítási nyelvű iskola továbbfejlesztése.

A stratégiának kiemelten kell kezelnie a kínai diákok magyarországi egyetemekre csábítását, illetve a magyar diákok ottani tanulmányainak támogatását. A nálunk tanuló kínai diákokat kollégium létrehozásával is lehetne támogatni. Ezekkel az intézkedésekkel könnyebbé válhatna a kínai nyelv elsajátítása, hiszen partneri kapcsolatokat kiépíteni nyelvtudás nélkül lehetetlen. Nagyon fontos, hogy Kínában Magyarországról megfelelő információkkal rendelkezzenek, így javasolt a rendszeres hírlevél készítése, mely beszámol a magyar gazdasági-társadalmi-politikai eseményekről, a várható fejleményekről, illetve a magyar-kínai kapcsolatok alakulásáról. Látnunk kell, hogy kik, mikor és milyen témában folytattak tárgyalásokat a kapcsolatok elmélyítése érdekében, hiszen kormányzati szinten még az sincs koordinálva, összegyűjtve, hogy kik utaznak ki a kormányzattól és a háttérintézményektől, illetve kik érkeznek hazánkba a kínai fél részéről. A kapcsolatoknál ne csak a megapoliszokra koncentráljunk, hanem az egy-öt millió lélekszámú városoknak is célterületté kell válniuk. Minden stratégia megvalósítása előtt szükség van a legnagyobb infrastrukturális akadály leküzdésére: újra kell indítani a Budapest–Peking közvetlen repülőjáratot.

A rendszerváltás után hazánk térségünk többi államánál korábban kezdte meg a kínai kapcsolatok új alapokra helyezését, ennek ellenére sok gazdasági összefogásról – főként a kis és középvállalkozások szintjén – nem számolhatunk be. Éppen ezért fontos, hogy az említett stratégia alapján az állam támogassa a Kínával kapcsolatos összefogásokat, különös tekintettel a kkv-k között, hiszen az érintett cégek nem biztos, hogy képesek addig finanszírozni a projektet, míg az „termőre fordul”.

Magyarországnak, mint uniós tagállamnak aktív szerepet kell vállalnia az Európai Unió Kína-politikájának alakításában. Szükséges, hogy az európai parlamenti képviselőink és a nemzetközi szervezetekbe delegált tagjaink egytől egyig értsék a kínai kapcsolat kiemelt fontosságát. Részt kell vállalnunk minden olyan fórumból, ahol az EU és Kína képviselteti magát, de arra is oda kell figyelnünk, hogy külképviseleteink együttműködjenek kínai kollégáikkal.

Így lehet esélyünk lehet arra, hogy jó kapcsolatot építsünk ki a világ legnépesebb országával, az egyre nagyobb befolyással rendelkező Kínával.

A szerző országgyűlési képviselő, MSZP

* Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában