Miért nem kötik röghöz Gyurcsó Ádámot? Ha a felsőoktatás úgynevezett reformja miatti általános felháborodáson meghökkenő kormánytagoknak érthetővé szeretnénk tenni, mihez adják éppen a nevüket, alighanem nincs más választásunk, mint futballnyelvre fordítani az ügyet.

Tehát: Gyurcsó Ádám a Videoton futballistája, aki a csehek elleni válogatott meccsen már gólt is szerzett. Orbán Viktor labdarúgásról adott nagyinterjújában Farkas Jánoshoz hasonlította. (Ez azért csöpp túlzás, tekintettel arra, hogy a Vasas egykori játékosa a vb-történelem utánozhatatlan alakításainak egyikét mutatta be, amikor fölfoghatatlan kapásgólt lőtt a brazil együttesnek 1966-ban, és egyébként világválogatott is volt.)

A vitathatatlanul tehetséges Gyurcsó a felcsúti futballakadémia neveltje. Amint az köztudott, Orbán víziójában egyelőre csupán a felsőoktatásnak kell önfenntartóvá válnia (ha még kell...), nem úgy a labdarúgó-intézményeknek, így azok kapnak extra állami forintokat szépen. Arról már értesültünk, hogy a hallgatóknak röghöz kellene kötniük magukat, ha állami támogatást kapnak, mert a közösség azért finanszírozza oktatásukat, hogy itthon kamatoztassák tudásukat.

Ám akad itt egy probléma: a futballisták képzését is szponzoráljuk, ők azonban mehetnek, amerre akarnak. A játékos esetleg klasszissá válik, Nyugat-Európába igazol, netán elmegy Katarba még több pénzt keresni. Rájuk nem vonatkozik a tétel, amely szerint az adófizetők idehaza szeretnének profitálni tevékenységükből. (A válogatott fellépésekkel ne érveljünk, mert az csupán pár tucat játékost érint, s a tudós, az elit diplomás is szívesen hazajár egyetemre előadni vagy konferenciákon fellépni, ha hívják.)

Most az az érv is hódít, amely szerint a diákok egy része nem fejezi be az egyetemet, nem szerez diplomát, de addig is költenek rá, tehát fizessen. Ha jól értem, ez más, mint annak a futballistának az esete, aki felnő az akadémián, de nem kerül be az első csapatba, mert nem tudja kiszorítani a szerb és spanyol második ligás legényeket.

Mivel ez más, ezért nem kell az egy főre jutó állami pénzt kipengetniük a játékosoknak. És természetesen nem az összes középiskolában elérhető oktatási szolgáltatások költségeiről, hanem az extra központi mecenatúráról beszélünk. Mert az tényleg plusz: a szóban ajnározott természettudományos gimik – szemben a futballakadémiákkal – nem részesülnek például TAO-támogatásban, hogy ultramodern kutatólabort építhessenek.

Sorolhatnánk még a pontokat, de fölösleges, miként ideológiát gyártani is az efféle intézkedésekhez. Mert nem szól ez másról, mint a kormány víziójáról: olyan országot képzel, amilyet épít. Mások pedig olyat szeretnének, amelyben Gyurcsó Ádám és az ismeretlen jogászhallgató is méltó feltételek között bontakoztathatja ki a tehetségét. Ennek a meccsnek ez a tétje.