Biztosan lesznek a korábbi együtt kormányzó szövetségesek között, akik majd árulásról beszélnek. S tele van az RMDSZ-elit a városokban, megyékben emberekkel, akik komoly egzisztenciális-intellektuális zúzódásokkal kerültek ki az utolsó hónapok helyi játszmáiból. S lila-kék foltok, sőt helyenként ínhúzódások, szalagszakadások forrásai többnyire Pontáék emberei. Nem hinném, hogy a még mindig a lábukat húzó magyar politikusok, önkormányzati vezetők most túlságosan mosolyognának. De hát ebben a pillanatban nem mosolyogni kell, hanem elhelyezni a magyar politizálást az új romániai rendben. Játszani ahol és ahogy lehet. Amikor csak ki lehet futni a pályára.

A román politikai rendszer drámaian átalakult, és talán még tovább alakul. Lehet azt hinni, hogy mindez alkalmi epizód, a két nagy román erő szövetsége hamarosan felbomlik, hiszen a román közéletben eddig sem volt semmi stabil. Nem kell elhamarkodni a dolgot. Ha ez a kormány is összeomlik, romjai akár a magyar szövetségest is maguk alá temethetik. Mindezt értem. De azt hiszem, hogy az új játékosok, miközben a formáció persze változhat, stabilan berendezkednek. A Basescu által menedzselt vagy manipulált, hosszú évekig működő politikai rendszer kiszenvedett. És máshol is, nemcsak Bukarestben, mintha cinikus, fiatal, populista technikákat biztos kézzel használó politikusok kerülnének előtérbe – nagy parlamenti többségekkel.

A válság persze őket is felzabálhatja. Hihetnek annyira magukban, hogy készek felmondani a legkülönfélébb paktumokat állam és társadalom között. Beléjük fagy a füldugó. Mint ahogy Budapesten történt. Vagy tanulhatnak, puhulhatnak, türelmesebbekké válnak, mint Pozsonyban Fico a mostani politikai ciklusban. Talán Ponta még valamelyest alakítható. Hátha a formálódó kormányzatot meg lehet egy kicsit humanizálni. S ettől a magyaroknak biztos jobb lesz. De nagyobb terekhez juthatnak román erők is.

Külföldről legalábbis úgy tűnik, hogy Pontáékat a kispadról nem lehet befolyásolni. Lehet, hogy belülről sem nagyon. De meg kellene azért próbálni.

Többfajta koalíció létezik. A mostani ajánlat nem a politikai számtanból következik. Van persze kulturális alapú koalíció. Ahol a partnerek igazán tartanak egymástól, elitjük egymás versenytársa, de számít a közös gyerekszoba. Akit a nagycsoport óta ismerek, attól mégsem félek annyira. Végül is ki tudom számítani, mit akar. De hát a mostani igazán nem ilyen helyzet. Létezik ideológiai koalíció. Itt igazán a közös jövőkép integrál. Máshonnan jövünk, nem is értjük pontosan egymás nyelvét, de van valami a horizonton, ami összeköt. A most formálódó ilyen sem. És létezik még egy másik koalíciós típus is. Itt a koalíció meghatározó erejének, magjának forma szerint mindene megvan, a kormányzati technikák felől nem szorul senkire. De hiányos valahol a legitimációja. Leginkább a külső, a külföldi partnerek és a patrónusok között. S ma már egy európai kormány ezeknek legalább annyira játszik, mint az otthoni választóknak. Tudom, hogy sokan gondolják Erdélyben, hogy nem kell/ene/kellett volna túl közel menni a románokhoz, hogy már eddig is túl sokat vállalt a magyar párt magára a román politikai elit kormányzati modernizálásában. Hogy ezeknek az energiáknak jó részét a magyar közösségeken belül kellett volna felhasználni. Emlékszem, ’92-ben magyarázták székelyföldi barátaim, hogy a nagyrégió egyetlen igazi modernizációs forrása Magyarország. Aki odakapcsolódik, minden érzelmi kompenzáción túl is jól jár. Kit érdekel Bukarest? De most, 2012-ben már ők is árnyaltabban gondolkoznának.

A kormánykoalíciókat publicisták gyakran hasonlítják házasságokhoz. Beszélnek sikeres vagy elrontott kapcsolatokról, szerelmi és érdekházasságokról. Arról, hogy ki hogyan jön/jöhet ki az együttélésből. De ez a hasonlat félrevisz. Az érdekházasságban is van biológia, intimitás, talán alkalmilag intenzív öröm is. De a kormányzáshoz, különösen, ha sikerül a felelősségeket és vállalhatóságokat jól meghatározni, ilyesmi nem tartozik. S nem kell vállalni a partner esetleges kellemetlen reggeli szájszagát sem. Egyszerűen nem kell hozzá olyan közel menni. Anélkül is működik a dolog. S akkor végig lehet csinálni önfeladás nélkül is.

(A szöveg egy változata megjelenik az Erdélyi Riport című lapban is.)

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.