Az egész magyar sajtót bejárta a hír, hogy egy motoros rablóbanda garázdálkodik Budán. Tagjai a rendőrök által olasz módszerként emlegetett megoldással emelik el a dugóban araszoló kocsik ülésén található holmit: betörik az ablakot, kiemelik, amit kiszúrtak maguknak, majd gyorsan elhajtanak. Bűnözők ennél pimaszabbak nehezen lehetnének.

Budapest, 2012. december 7. Összeroncsolódott motorkerékpár a III. kerületi Kolosy téren, miután a motor személyautóval ütközött 2012. december 7-én. A kiérkező mentők életmentő beavatkozást hajtottak végre a motoroson, a 30 év körüli férfi kórházba szállítása után meghalt. A helyszínről egy hatvan év körüli férfit is kórházba vittek mellkasi és hasi sérülésekkel. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egyikük azonban múlt pénteken nagyon rosszul járt: a kifosztott autós üldözőbe vette, majd hátulról nekihajtott. A motoros felborult, megsérült, s kórházba szállítása közben életét vesztette. Internetes kommentelők sora véli úgy, megérdemelte a sorsát, a meglopott sofőr pedig az alvilág számára intő példa lehet: „helyesen és bátran” cselekedett.

Az új alaptörvény szerint valóban mindenkinek joga van a jogtalan támadások elhárításához, és az új Btk. jövő januártól akár azt is megengedi, hogy éjjel a betörőt magánlakásban kérdezés nélkül lelőjék. De azért veszélyes volna, ha az – esetleg csak vélelmezett – elkövetőkön mindenki maga akarna azonnal elégtételt venni.

A jogállam nem erről szól. A büntető-igazságszolgáltatás minden civilizált országban állami monopólium, és az egész eljárás bonyolult garanciarendszere a biztosíték arra, hogy érvényesül a gyanúsított védelemhez való joga. És arra is, hogy kétségbevonhatatlan bizonyítékok hiányában ne kerülhessen senki rács mögé. Minden egyéb megoldás az igazságtalanság nagy veszélyével járó önbíráskodás.

Azt, hogy mi történt a Kolosy térnél, egyelőre csak találgatni lehet. Nem biztos, hogy az autós „büntetni” szeretett volna. A tolvaj halálát pedig nyilván nem akarta. Érthető, ha a meglopott ember első indulatában a motoros nyomába eredt, csakhogy miben reménykedhetett? Hogy az utolért tolvaj visszaadja az ülésről kiemelt táskát? Vagy abban bízott, hogy erővel, netán mások segítségével visszaveszi azt, ami az övé? Az előbbi valószínűtlen, az utóbbira kevés lehetett az esély, hiszen a károsult nő volt.

Ilyenkor szinte lehetetlen hideg fejjel gondolkodni. A rendőrök, az ügyészség, majd a bíróság viszont ezt fogja tenni. A Btk. szerint a tulajdon elleni jogtalan támadást mindenkinek joga elhárítani, akár a rabló után szaladhat, akár fellökheti. Ha emiatt a tolvaj kitöri a kezét, az ő baja. A halál azonban más.

Hogy valaki autós üldözésbe kezdhet-e, igencsak határeset. Ezzel ugyanis közlekedők sokaságának életét is veszélyezteti. De az is kérdéses, hogy a sértett vajon túllépte-e a jogos védelem kereteit, amikor autóval egy motorosnak hajtott. Ha igen: ijedtségből vagy menthető felindulásból tette-e. Amennyiben igen a válasz, nem büntethető.

Ebben az ügyben azonban valószínűleg se így, se úgy nincs jó megoldás. Ha az autóst elmarasztalják, biztosan sokan tiltakoznak majd, de annak sem lenne jó üzenete, ha a bíróság rábólintana arra, amit tett. Igazságos ítélet aligha születhet. Legfeljebb törvényes.