Közel-Kelet-szakértők szerint Egyiptom a polgárháború szélére sodródott. Noha a Hoszni Mubarakot megbuktató forradalom óta szinte soha nem volt béke a Nílus partján, az elmúlt napok történései ottani mércével is aggasztóak. Éppen egy hete halálos kimenetelű összecsapásra került sor Mohamed Murszi elnök hívei és ellentábora között, tegnap pedig maszkos támadók a tüntetők közé lőttek a Tahrir téren. Nap mint nap több tízezres tömegek néznek egymással farkasszemet, a hadsereg pedig mintha lábhoz tett fegyverrel figyelné az eseményeket. Mintha kivárna. Mintha csak akkor avatkozna be, amikor a rendteremtéssel együtt már a hatalom is rá szállna.

Eltérítették a forradalmat – szavalják az elnöki túlhatalom és az ország iszlamizálódása ellen tüntetők. Éppen a forradalom védelmében kell minden hatalmat az államfő kezébe adni, máskülönben a régi rezsim hívei kerülnek fölénybe – válaszolják Murszi támogatói, a szakállasok, ahogy a független helyi sajtó nevezi az iszlámhíveket. A két tábor elbeszél egymás mellett, s a gyűlölködés olyan magasságokba csapott, ahonnan már nem vezet út a tárgyalóasztalhoz, hiába int erre a hadsereg.

De miért akadt meg a reformfolyamat, s miért gondolja a lakosság túlnyomó része – a laikusok és a liberálisok –, hogy eltérítették a Mubarakot megdöntő, az egyiptomiak nagy többségének támogatását élvező forradalmat? Azért, mert az iszlamisták túlnyerték magukat – érkezik a leegyszerűsített, de az igazságtól nem túl messze álló válasz. A parlamenti választást a Mubarak alatt betiltott Muzulmán Testvériség nagy fölénnyel megnyerte, igaz, a csalástól sem riadt vissza. A választási törvény ugyanis a képviselői helyek egy részét civileknek szánta, de a muszlimok pártja ezen az útvonalon is bejuttatott a parlamentbe jó pár képviselőt.

Igaz, az országot irányító hadsereg a parlament alsóházát – e törvénytelenség miatt – feloszlatta, de addigra már kijelölték azt a száztagú alkotmányozó nemzetgyűlést, amelynek az új alkotmány megszövegezése volt a feladata. S a szöveg híven tükrözi a fogalmazók világnézetét és pártállását, az ellenzéknek egyetlen módosító indítványát sem fogadták el. Ezt az egyszínű alkotmánytervezetet akarják most szombaton népszavazásra bocsátani, s ezáltal bebetonozni a hatalomba a Muzulmán Testvériséget.

Az egyiptomi krízis mélyebb, a felszín alatt megbúvó oka az ország romló anyagi helyzete. Az észak-afrikai állam régóta cipel egy terhet, amelyet képtelen letenni. Ez az alapélelmiszerek és az energiaárak állami támogatása. Murszi a múlt héten megpróbálkozott a dotációk csökkentésével, ami azonnali áremelkedéssel járt, és lakossági zendüléssel fenyegetett, úgyhogy nyomban vissza is vonta intézkedését.

Csakhogy ezzel semmit nem oldott meg. Egyiptom ma a világ legnagyobb búzaimportőre, s a politikai krízis könnyen éhséglázadásba csaphat át. Ez lehet a robbanásveszélyes helyzet gyújtózsinórja.