Az üszkösödő fekély
Sok a furcsaság a MOK háza táján és most látszik csak a maga valójában, hogy mekkora hibát is vétett az egészségügyi kormányzat, amikor a korábbi kamarai alapszabályzattal ellentétes módon – ne firtassuk, hogy miért (?) –, törvényileg tette lehetővé a 2003 és 2011 között regnáló vezetők újraválasztását. A hibát csak tovább súlyosbította azzal, hogy amikor az elmúlt év őszén a MOK vezetése és az egészségügyi kormányzat viszonya megromlott, a kormányzat jogi és amúgy megfontolandó legitimitási kérdéseket felvetve beavatkozott a kamarai választások rendjébe. Ám aztán szép csendben kihátrált a maga generálta ügyből, átadva a terepet a 2011 decemberében „újraválasztott” Éger Istvánnak és csapatának.
A hétvégén a MOK indulatos hozzászólások tarkította küldöttgyűlése tudomásul vette, hogy a tagdíjak 30 százalékos emeléséről egy szűk testület, a Területi Szervezetek Tanácsa döntött, amelyben a megyei szervezetek elnökei, a fogorvosokat összefogó szervezet elnöke és a MOK elnöke ül. Ők ezzel egyszersmind a saját tiszteletdíjukról is döntöttek. Ezt a döntést többen megkérdőjelezték. Ám Éger István elnök kitartott a tagdíjemelésről szóló döntés jogszerűsége mellett, minden ellenállást letorkoltak.
Nagy a baj, mert az orvosi kamara vezetése az orvostársadalom érdekeinek képviseletére alkalmatlan. Alkalmatlanságuk oka igen szimpla, a kamara vezetése nem bírja az orvostársadalom bizalmát, mert csupán egy 3 százaléknyi hangadó társaság véleményét, és a vezetőinek anyagi és politikai ambícióit képviseli. Bármily büszkén emlegeti is a MOK elnöke, az általa vezetett szervezet működése a demokratikus működéssel még köszönő viszonyban sincs. Meglátásom szerint, az első számú vezetőhöz való viszony, a baráti kapcsolatok és a demokratizmus hiánya a meghatározóak a MOK működésében.
A demokratizmus hiányára csak néhány példa. A jelöltek, küldöttek megválasztása intézményi szint helyett akkora szavazókörökben történik, ahol esély sincs arra, hogy a küldötteket megismerjék, így érvényesül az informáltak, az egymást segítők befolyása. Érthetetlen, hogy egy küldöttgyűlésen miért nem lehet helyben is tisztségviselőt jelölni, hogy a választások előtt, illetve a vezetőségi beszámolók után miért nincs vita, vagy ha mégis lenne, akkor miért fojtják el azt. Hiányzik az alulról fölfelé történő építkezés, miként legutóbb is. Már rég megvolt az országos gyűlés, amikor a budapesti küldöttek összegyűlhettek a törvényességi óvás után budapesti elnököt választani.
Érthetetlen továbbá, hogy bizonyos pénzügyi adatok miért titkosak. Egyáltalán, MOK-szerte homály fedi, mely testület hivatott az elnök fizetését megállapítani. De nem világos a MOK stratégiája sem, mert nem érdekvédelmi szerv és félreértelmezi a működését akkor, amikor a külföldi álláslehetőségeket propagálja. Kommunikációja apologéta kommunikáció, a betegek mögé bújik. Ám eközben a nyilvánosságot, a sajtót még az országos küldöttgyűlésekről is kizárja, a kamarai lapot cenzúrázzák.
Éger elnök úr vezetése idején a Budapest – vidék, illetve Budapest –MOK-elnökség vita felerősödött.
Végül úgy vélem, hogy a kamarából korábban kilépett, de a törvény által ismét belépni kényszerülőket nemes egyszerűséggel kamarafóbnak nevező elnök nem érti, mi is történik az orvostársadalomban. Vélhetően saját hatalmának védelme eltakarja előle, hogy az anno kilépő tagok kamarával szembeni elégedetlensége részben a kamara kevéssé sikeres érdekérvényesítő szerepére, részben a szükséges jogosítványok hiányában a tagok számára valamit is nyújtó kamarai élet majdnem teljes hiányára, összegezve az ő elnöki tevékenységére is visszavezethető.
Miért is lenne mindez a polgárok számára érdekes? Egy bizonytalan, egzisztenciális gondokkal küzdő orvos nem tud gyógyítani! És egy gyenge, bizonytalan MOK sosem lehet a mindenkori egészségügyi kormányzat partnere. Ezért mindenkinek, aki ebben az országban él, legyen akár jobb-, akár baloldali, már csak saját önző érdekeitől vezéreltetve is evidens érdeke, hogy az orvosoknak hiteles vezetők által vezetett, erős, öntudatos és demokratikus kamarájuk lehessen!
A szerző pszichiáter, addiktológus
A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.
A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.