Szinte már várjuk…

Soha nem látott magasságban az ingerküszöb Magyarországon. Pontosabban a múlt század – a közoktatási államtitkárság által nosztalgiával emlegetett – húszas, harmincas éveiben volt ilyen toleráns a hatalom s a közvélemény az ordas eszmékkel szemben.

Klebelsberg Kunó sokat tett a Trianon utáni Magyarország közoktatásának reinkarnálásáért. A kultuszminiszter iskolaalapítóként él XXI. századi – nevével visszaélő – utódai emlékezetében, akiknek jó okuk van hallgatni arról a tényről, hogy az említett úr regnálása alatt született meg a magyarországi törvényalkotás szemétdombjára méltán való numerus clausus, hogy azután kövessék a zsidótörvények, megkezdődjön az összeírás, listázás, a sárgacsillagozás, a gettóba gyűjtés, és megtörténjen – az emberiség történelmének legnagyobb gyalázata – a holokauszt.

S lám, a szellem ismét szabad. „Felkent” önmagukat felelősnek tartó, valójában végtelenül felelőtlen politikusok apokaliptikus látomást fogalmaznak az országot s a világot elborító keresztényüldözésről, végletekig megosztva a társadalmat, míg mások önfeledten cigányoznak, „szalonzsidóznak”.

S lám, mindez nem elég. Már listát akarnak a parlamentben és a kormányban ülő zsidókról. S a magyar választók által a „képük viseletére” megválasztott honatyák és honanyák között egy sincs, aki magából kikelve vagy intelligens, halk érveléssel azonnal távozásra szólította volna fel a provokátort, ülésteremből s a közéletből. Örökre.

Innen már csak egy lépés a lista azokról, akik másképp gondolják. Akik már nem politikai ellenfelek, hanem megsemmisítendő ellenségek. Akikkel közszolgaként nem ajánlatos találkozni, szóba állni –horribile dictu – véleményét megfogadni, és sokszoros horribile dictu, netán az álláspontját képviselni, mert az egzisztenciális következménnyel jár(hat). Lassan elfogadjuk, hogy telefonunkat lehallgathatják, e-mailjeinket feltörhetik. Szinte már várjuk a „nagy fekete autót”.

Megszoktuk, hogy bármi megtörténhet.

Rossz hírem van azok számára, akik ezen dolgoznak. NEM FÉ-LÜNK. Elmehetnek a szellemükkel, palackjaikkal, ordas eszméikkel – oda, ahonnan egy óvatlan pillanatban visszaszöktek, néhány múló pillanatra megkeserítve életünket –a történelem szemétdombjára. Már várják őket.

A szerző elnök, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

 

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.