Nő a valószínűsége annak, hogy a magyar állam ártatlanokat gyilkoljon. Nem állítom, hogy ez valószínűvé vált, csak azt, hogy kevésbé valószínűtlen, mint korábban. Ahhoz, hogy egy állam ártatlanokat gyilkoljon (békében), két dolog kell. Halálbüntetés és ártatlan elítélt.

Bitófa a kaposvári Kossuth téren a Jobbik demonstrációján, amelyet Szita Bence meggyilkolása után a halálbüntetés visszaállítása mellett tartottak november 12-én

Schönstein Sándor minapi felmentése alkalmából a lapok emlékeztettek a többi (emberölésben) ártatlan vádlottra, akiket tévesen elítéltek. Mindenekelőtt Kaiser Edére, idősebb és ifjabb Burka Ferencre, Szántai Attilára. Szántait jogerősen is elítélték, perújítási eljárásban mentették fel. Tánczos Gábor letöltött jogerős ítéletetével kapcsolatban is komoly kétségek merültek fel. Ha első fokon lehet téves ítéletet hozni, másodfokon is lehet. Fogalmunk sincs, hányan ülnek börtönben azért, mert az ügyükben minden fokon tévedtek. Ha lenne halálbüntetés, némelyikük nem ülne, hanem lógott volna.

A rendszerváltás óta két miniszterelnök és több vezető politikus jelentette ki, hogy pártolná a halálbüntetést. Horn Gyula, Orbán Viktor, Torgyán József, Hack Péter stb. Eddig úgy gondolhattuk, ha más nem, az Alkotmánybíróság és a halálbüntetést kizáró Európai Unió megakadályozza a magyar államot abban, hogy (óhatatlanul ártatlanokat is) gyilkoljon.

Az Alkotmánybíróságban jövőre már valószínűleg Orbán vazallusai, a jogállam ellenségei lesznek többségben. Az Európai Unió elleni pávatáncos szabadságharc pedig eleve arról szól, hogy fölrúghassuk az európai polgári demokrácia normáit az unió előnyeinek megtartásával. Ez sok mindenre kiterjedt már, amiről azt hittük, hogy arra már nem terjedhet ki. A fölrúgási folyamat logikája szerint valamelyik következő, nagy port kavaró gyilkosság alkalmával elérkezhetünk a halálbüntetéshez is.

A halálbüntetés az egyik legerősebb ütőkártya a populizmus paklijában. Minél kevésbé lehet anyagi sikereket belehazudni a sikerpropagandába, minél közelebb a zsákutca vége, annál erősebb elterelő harcok és vitatémák kellenek. Minél közelebb vannak a választások, és minél jobban morzsolódik a szavazótábor, annál fontosabb lesz kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából, aminek dagasztásában a halálbüntetés jelentős tényező.

Ha pedig a választások után a jobbikos nácik külső vagy belső támogatásával lehet hatalmon maradni, akkor a halálbüntetés ideális és (látszólag) olcsó alkutétel.

Mind minden a világon, a világ demokráciái is tökéletlenek, és a tökéletlenségeikből remek diktatúrát lehet összeállítani, amelynek minden eleméhez lesz demokráciából vett példa. A halálbüntetéshez is lesz, ha nem is Európában. A szokásos kétszínűséggel lehet hivatkozni demokráciákra is és azok alternatívájára is. Az Egyesült Államokra is, Kínára is.

Az emberölések száma évek óta alacsonyabb, mint a rendszerváltás előtt. Feleannyi, mint akkor volt, amikor a halálbüntetést eltörölték. De ha negyedannyi lenne, akkor is adódna épp elég sűrűn épp elég megrendítő eset, amely alkalmas rá, hogy az őspatkány, a meg nem gondolt gondolat menedzserei gyilkosságra uszítsák az államhatalmat.