Azt számolgatják a nemzetközi értékelők és megfigyelők, hány ország marad távol és hányan szavaznak nemmel a mai szavazáson, ahol Palesztinát az ENSZ közgyűlése megfigyelő államnak ismeri el. Miért kételkedett volna abban bárki is, hogy az a 131 ENSZ-tagállam, amely elismerte független államnak Palesztinát, megszavazza a státuszemelést. 

És ennyi elegendő. Van még számos olyan állam a világszervezetben, amely elismeri a palesztin autonómiát, diplomáciai kapcsolatot tart fenn vele, és támogatja az állam függetlenségét is, de most jelezte, hogy távol marad a szavazástól. Azt biztosra vették, hogy nemmel csak Izrael és az Egyesült Államok, esetleg még egy-két ország szavazhat. A palesztin államiság nemzetközileg jól támogatott ügy. Egy térképen láttam, hogy egész Dél-Amerika, Afrika két foltot kivéve s Ázsia nagy része igent akar mondani.

Az USA nemet mond. Úgy érvelnek, hogy a palesztin államiságot az Izraellel folytatott tárgyalások eredményeként kell elérni, s erős nemzetközi garanciákra van szüksége. Nemzetközi biztonsági garanciákat akar Izrael is. Ez indokolt, hiszen 1947. november 29-én, amikor az ENSZ akkori közgyűlése a palesztinai mandátumterület felosztásáról határozott, ezt a döntést csak a zsidó közösség fogadta el. Az arab államok és a palesztinok azonnali háborút hirdettek. A zsidók tengerbe szorítását, a cionista entitás elpusztítását hirdették. (Akár a mai Irán.) Az erőviszonyok azóta jelentősen megváltoztak. Viszont a helyzet nem kevésbé összetett, s néha joggal tűnik megoldhatatlannak.

Nincs azonban alternatívája a palesztin állam megalakulásának s annak, hogy végre a maga békés útját járhassa. Ez olyan ügy, amelyet minden békeszerető embernek s Izrael minden barátjának támogatnia kell. Azt gondolom, hogy a prosperáló, fejlődő, a világgazdaságba bekapcsolódó Palesztina nem veszélyezteti az izraeliek létét. Ellenben a kerítések közé szorított, segélyekből élő, vallási fanatikusok által vezetett életképtelen területek köz- és önveszélyesek. Gáza erre a jó példa. A jelenlegi izraeli kormány ezt nem ismeri el. Az izraeli társadalomnak a jelentős része viszont megegyezés- és békepárti.

Az EU-nak nincs közös egyeztetett álláspontja ebben a kérdésben sem. Franciaország már bejelentette: igennel szavaz. Németországról tudni lehet, hogy nem vesz részt a szavazásban. És azt hiszem, ebben benne van az is, hogy semmilyen szóbeli konfliktust sem kíván Izrael kormányával és amerikai szövetségeseivel ebben az érzékeny ügyben.

Magyarország viszont megtehetné, hogy távlatosan gondolkozzon. A magyar szavazatot nem lenne szabad kötvényárfolyamon mérni. Az, hogy a magyar parlamentben tenyésző fajgyűlölők palesztinbarátnak hazudják magukat, nem akadályozhatja a kormányt, hogy elvi álláspontot foglaljon el. Palesztina államisága gyakorlatilag eldöntött ügy. Az ott élő emberek önbecsülését, távlatait, biztonságérzetét erősítheti. Támogatnunk kellene.