Mindenki sorolja az előzményeket. Hogy ez nem új. Hogy hány oldalvágás, egyre direktebb és egyre nyilvánvalóbb akció, írás szítja a hamu alatt mindig is izzó parazsat, s nyugodtan kijelenthetjük: akarva-akaratlanul, de mind gyakrabban melegedhet az időnként felcsapó tűznél a T. Ház is.

Gyöngyösi Márton képviselő úr tegnap a gázai tragédia kapcsán fölvetette, hogy ideje volna végre arról is beszélni, hogy hány zsidó ül a kormányban, a parlamentben, mert ők nemzetbiztonsági kockázatot hordoznak. Mindezt azért tartotta fontosnak elmondani, mert nem volt elégedett a külügyi államtitkár válaszával, amelyben az a magyar kabinet Gázával kapcsolatos álláspontját jelezte. Hallani lehetett, hogy az ülést levezető elnök, mint egy Mikulás, csengetget, Németh Zsolt viszonválasza pedig arra szorítkozott, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz, azaz megnyugodhatunk: a zsidó kormánytagok száma nem befolyásolta a külügyi nyilatkozatokat.

Mondom, hosszú út vezetett odáig, hogy a parlamentben állandó témává váljon a rasszizmus, amit különböző hivatalosságok később hosszasan magyaráznak, tulajdonképpen miért nem az, ami az.

Igen, tudom, nincs új a nap alatt, gyalázatos eszmék hamar és könnyen otthonra lelnek bizonytalan időkben. Cigányozásba, zsidózásba mindig is könnyű volt kapaszkodni, vezettek már le ezen a csatornán elég indulatot, nincsenek itt titkos, felfedezésre váró elágazások – szóval, ideje hirdetőit is azoknak nevezni, amik.

Sokat lehet olvasni arról, hogy miként kebelezi be hazánkat a „bosszú népe”; hol itt, hol ott bukkannak szenzációs tervekre, hogy a zsidók milyen fortéllyal lepik el majd a Pilist, a Föld szívcsakrája sem szent nekik, vagy éppen Pátyot, Dunaharasztit, netán az Autóker tulajdonosának segítségével a Marina Partot, aminek beruházását egyébként a spanyolok vették át, míg csődbe nem jutottak. A megannyi kitüntetést viselő neves szívsebész már korábban eljutott odáig, hogy a Magyarországon élő valamennyi zsidó potenciális veszélyforrás, mert első látásra magyarnak tűnnek, de ez csak a felszín, senki ne dőljön be nekik.

Miért vonnák meg Gyöngyösi képviselő úrtól a szót? Miért háborodnának fel a körülötte ülők? Sőt, valószínűleg továbbfűzik a mondottakat: a zsidó orvosok, mérnökök, jogászok, egyáltalán valamennyien a nemzetre törhetnek, az ártó szándék feltételezhető. Kéretik az erre utaló jelekről az illetékest azonnal értesíteni!

Gondok vannak a Jobbiknál, bujkáló zsidót fedeztek fel soraikban, s számukra a történet a világméretű összeesküvés megtestesülése. Ki kellett zárni a frakcióból egy túl aktív bajtársukat, aki nem akart belenyugodni abba, hogy kijátszották éberségét, de ezzel semmi sincs elintézve. Ott vannak a többiek, akik új elégtételeket akarnak. Gyöngyösi a szívükből szólt.

Akár azon a békés és népes meneten vitt, de a fentiekkel semmiféle kapcsolatba nem hozható transzparens: Nem leszünk gyarmat! Nem leszünk rabszolgák!