Bednárik Imre: Az ügy franciakulcsa
Orbán Viktor este, amikor hazaérkezett a munkából, szokás szerint együtt vacsorázott a családjával, beszélgettek, majd tanult egy kicsit a gyerekekkel, tette a dolgát, ahogy mások is, de még mielőtt egy pohár borral a kezében lehuppant volna a kanapéra, megkérdezte a nejét, hogy emlékszik-e, hol van az a franciakulcskészlet, amellyel a Fidesz-frakció élén 2007. február 2-án elbontotta a Parlament köré vont kordont. Felesége csodálkozó pillantására csak annyit mondott: holnap reggel megyek a köztévéhez!
A Fidesz-frakció tagjai akkor kiálltak a gyülekezési szabadság védelméért, miközben nem tisztelték a törvényeket. Szembeszálltak a kormánnyal és a rendőrséggel, amely a 2006. őszi zavargások csendesedése után is műveleti területként kezelte a Kossuth teret, hatalmi szóval és kerítésrendszerrel akadályozta az állampolgárokat gyülekezési és véleménynyilvánítási joguk gyakorlásában.
Most is szükség lenne rá, hogy Orbán Viktor példát mutasson. Csak most a közmédia székháza előtt.
Két tévés szakszervezeti vezető tavaly decemberben éhségsztrájkba, majd azóta is tartó demonstrációba kezdett az MTVA Kunigunda útjai székháza előtt a tisztességes és manipulációmentes közmédiáért. Tették ezt az után, hogy a köztévék híradói többször is meghamisították a tényeket, s odáig jutottak, hogy minden ésszerű ok nélkül kiretusálták a híradókból a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét. Korábban manipulálták Daniel Cohn-Benditnek, az Európai Parlament zöldpárti frakcióvezetőjének magyarországi látogatásáról szóló beszámolót, utóbb pedig az Opera előtti több tízezres ellenzéki tüntetést úgy állították be, mintha azon csak néhányan lézengtek volna.
Nyilvánvalóan lehet azon vitatkozni, hogy vajon ezt a tiltakozást nem kellett volna abbahagyni már akkor, amikor a retusálási botrány miatt kirúgták a hírcentrum vezetőjét, illetve figyelmeztetésben részesítettek és áthelyeztek több vezetőt. Ezt azonban senki más nem döntheti el, csak a demonstrálók, akik több mint háromszáznegyven napja esőben, fagyban, viharban és rekkenő hőségben is ott állnak a Kunigunda útján.
Egyet biztos nem lehet elvitatni tőlük. A gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogát. Ám a hatalom urai mindent elkövetnek, hogy pokollá tegyék az életüket. Előbb fülsiketítő zenével, vakító fényekkel gyötörték őket, de hiába. Elcsendesedtek, hogy aztán nemrég, halottak napján, majd most hétfőn akcióba lépjenek.
Biztonsági őrök lepték el a tüntetés helyszínét, a demonstrálókat kiszorították, majd kerítéssel és kordonnal vették körbe a közmédia két bejáratát, arra hivatkozva, hogy a budai hegyek vonulatát mintázó műalkotás kerül a gyártóbázis elé, majd Böjte Csaba ferences szerzetes húszéves munkássága előtt tisztelgő kültéri fotókiállítás nyílik ott. A rendőrség mindezt tétlenül nézte. Érthetetlen, hogy nem avatkozott be, amikor egyértelmű volt – minimum – a gyülekezési szabadság megsértésének gyanúja. Az is súlyos mulasztás, hogy nem állították elő azokat, akik sérülést okoztak az egyik tüntetőnek.
