Az eredményes oktató-nevelő munkát akadályozza az is, hogy választási ciklusonként módosítják az oktatási rendszert. Pedig ezt nem lehet büntetlenül tenni. 2006-ban az Országos Közoktatási Intézet új utakat keresett. Az intézet szerint nem a tananyag tanítására kell koncentrálni, hanem összetett rendszerekkel kell foglalkozni a tanórákon. Az oksági folyamatok feltárásával célszerű lekötni a tanulók figyelmét, majd a tanulságok megfogalmazása után azokat be kell építeni a megalkotott modellbe. Arra is törekedtek, hogy a maximalizmust elkerüljék. Ezzel szemben az új Nemzeti alaptanterv olyan ismeretmennyiséget kíván rázúdítani a tanulókra, amelyeket képtelenek lesznek elsajátítani, és amelyek akadályozzák a problémaérzékenység és a kreativitás kialakítását. Az óriási tananyag nyomása alatt, valamint a lelki eredetű testi panaszok miatt nehéz lesz oldott légkörben tanítani, ami nélkül pedig nem lehet kreativitást fejleszteni. Több évtizedes tanári életutam alapján meggyőződtem arról, hogy csak azok a diákok tudják eredményesen hasznosítani ismereteiket, akiknek a tanórákon fejlett volt a problémaérzékenységük. Nincs biztosíték arra, hogy a Nemzeti alaptanterv alapján a képzelőerő fejlesztését, a számtalan lehetséges választ, vagy ötletet, a divergens, illetve szétágazó és oldalirányú gondolkodást ki lehet alakítani.

Dr. Takács Imre, Hajdúszoboszló

A Fórum oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt kéziratokat rövidítve és szerkesztve közölje a lap nyomtatott vagy online változatában.