Alig három nappal a parlamenti választások után kiengedték a börtönből Ukrajna volt kormányfőjét. Nem, nem Julija Timosenkót. Ő folytatja tavaly megkezdett – Brüsszel szerint inkább politikai bosszún, semmint valós vádakon alapuló – hétéves büntetésének letöltését a dnyepropetrovszki börtönben. Aki kijött, az a pénzmosásért az Egyesült Államokban nyolc évre elítélt Pavel Lazarenko. (A kormányt 1996–1997-ben vezető politikus posztján aktívan részt vett Timosenko gázfelvásárló cégének felfuttatásában.)

Lazarenko kis híján indult is a mostani választásokon: jelentkezését a választási bizottság nem a folyamatban lévő börtönbüntetése miatt, hanem azért utasította el, mert az utóbbi öt évet nem Ukrajnában töltötte. A 45 milliós ország választóinak azonban nélküle is jutott büntetett előéletű politikusból: a több mint félméteres választói íven ott volt Oleg Ljasko neve is.

Az alig negyvenéves politikus-újságíró – aki eddig Julija Timosenko Blokkját erősítve volt képviselő – még a kilencvenes években ült négy évet állami vagyon elsikkasztása miatt. Nem meglepő, hogy ezután hat éve ő vezethette a parlament etikai bizottságát, majd később a költségvetési bizottság helyettes vezetője volt, végül egy ingatlanokkal kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság élén állt. Olyannyira eredményesen dolgozott, hogy a választók ezúttal egyéniben is bizalmat szavaztak neki.

Igaz, az „Oleg Ljasko Radikális Pártja” nevű formáció az ötszázalékos küszöb alatt maradt a választáson, amelyre becslések szerint két és fél milliárd dollárt költöttek el a pártok. Ez az ország GDP-jének 1,6 százaléka. Ehhez képest az ellenzék nem is hajlandó elfogadni az eredményt. Mára a Timosenko vezette – listán 25 százalékot szerzett – Egyesült Ellenzék-Haza szervezett tüntetést a kijevi parlament elé. (A párt gyakorlati vezetője mindinkább Arszenyij Jacenyjuk, miután nemcsak Timosenko, hanem Jurij Licenko is börtönben ül. A három kormányfő alatt is belügyminiszterként szolgáló politikust – aki egyébként 2009-ben ittas verekedésbe keveredett fiával együtt a frankfurti repülőtéren – korábban négy év börtön mellett vagyonelkobzásra ítélték sikkasztásért.)

A Haza mellett fontolgatja a parlament bojkottálását a Vitalij Klicsko vezette, 14 százalékig jutott UDAR is. A demokratikus átalakulást és EU-integrációt megcélzó világbajnok nehézsúlyú bokszoló nem büntetett előéletű. A parlamentbe bejutott másik újonc, a Szabadság párt vezetője sem. Oleg Tyahnibok – Timosenkóék választási szövetségese – szimplán náci, illetve nem, mert saját meghatározása szerint ő szociálnacionalista, aki mellesleg úgy véli, hogy Ukrajnát mindig védelmezni kellett „a muszkáktól, németektől, zsidrákoktól és egyéb söpredéktől”. A sebész és jogász végzettségű politikus nézetei tíz százalékot hoztak a szavazatokból.

Ez azonban mégis kevés, hiszen a Viktor Janukovics államfő mögött álló, listán harminc százalékot szerző Régiók Pártja (PR) és a kommunista párti mandátumok néhány független képviselővel együtt elegendők lesznek a parlamenti többségre. Az orosz ajkúakra építő 62 éves Janukovics egyébként sem lóg ki a politikai elitből: 17 évesen rablásért három évre ítélték, 1970-ben két évet kapott testi sértésért. Igaz, 1978-ban érvénytelenítették az ítéleteket, bár a jelenleg börtönben ülők vezette ellenzék szerint az irat hamisítvány. Az igazság már csak hit kérdése, az állampolgárok igen gyakran erkölcsi kérdésekben politikai meggyőződésük szerint ítélnek Ukrajnában (is).