Út a végtelenbe
Chuck Norris elszámolt a végtelenig. Kétszer. Ez volt a keresztfiam által szállított Chuck Norris-viccek legabszurdabbika, és őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy egyszer a szemem előtt válik valóra az akciófilmek sztárját kifigurázó blődli.
De hát éppen ez történik, itt, a szemünk előtt. A Fidesz először a nyár elején számolt el a végtelenig, amikor a párt bugyraiban körvonalazódni kezdett a gyanú: hiába rajzolták át a választókörzetek határait, hiába írták át úgy a választási törvényt, hogy minden rájuk leadott szavazat önmagánál is többet érjen, még így is lehetnek, akik képesek abból kiindulva voksolni, hogy jöjjön bármi, csak ők menjenek már. Kitalálták hát a választási regisztrációt. Dolgozz meg, polgár, azért, hogy szavazhass, légy résen, figyelj határidőket, utazz, ha kell, vagy ha nem, hát tudod mit? Az a legjobb. Ne szólj bele a dolgunkba. Ami egyébként érthető terv, de ha már így, egy kicsit kevesebbet kellene dacosan, tűzben égő tekintettel a csalások kiküszöböléséről, a külföldön voksolók esélyegyenlőségéről, a nem érdeklődők kíméletéről szónokolni, no pláne nem létező európai és világpárhuzamokat emlegetni, mert a hazugság attól még nem lesz igaz, hogy sokszor elmondják.
Sokan megkísérelték az elmúlt hónapokban, hogy választ kapjanak a legegyszerűbb kérdésre: minek is itthon a regisztráció, ha hazánknak mind a 93 000 négyzetkilométerén pompásan működik a lakcímnyilvántartás? Mivel válasz nincs, törvény viszont lesz, magára valamit is adó kétharmad ilyenkor nekifog, és másodszor is elszámol a végtelenig. A kormánypárt frakcióvezetője bedobja, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár támogatja, és hopp, máris itt a kézenfekvő megoldás: nincs szükség lakcímnyilvántartásra. És akkor kell a regisztráció. Mert a lakcímlajstrom pártállami, nem polgárbarát, hátviszketést okoz, mert csak.
E ponton azért álljunk meg egy pillanatra. Az urak próbáltak már ebben az országban tetemesebb összeget fölvenni a saját bankszámlájukról? Előfordult, hogy nem találta őket otthon a postás, és be kellett menni a hivatalba átvenni a tértivevényes bármit? Igen? És mégis, hogy a bánatba’ fog ez működni a jövőben? Ezerféle cég és hivatal változtat az ügykezelési rendjén egy ujjpattintásra, csak hogy meglegyen a Fidesz öröme, és a lakcímkártya helyett majd a választási regisztrációs igazolásra adják ki a nagymama által karácsonyra küldött bejglit a postán?! Annak, aki regisztrált. Aki nem, éhen marad.
Belecsúszunk hát a hibába, hogy a józan ész tartományában próbáljuk értelmezni a Fidesz cinikus ötletelését. Abból indulunk ki, hogy ez itt egy európai ország, amely a benne élők életének, munkájának, sőt demokráciagyakorlásának színhelye, és lehetetlen, hogy ez a kormányzati átverőshow ne lepleződjék le, ne derüljön ki a maga pőreségében, hogy a sok trükk mögött semmi más nincs, csak a hatalomvágy. Ugyan már, ki hiszi el, hogy akár egyszer is el lehet számolni a végtelenig?