Ugyanakkor érthetetlen, hogy a DK-képviselő elfelejtett rákérdezni arra: a küldöttség bemutatta-e például a vendéglátóknak Némethné fejlesztési miniszter és Nyerges Attila tanácsadó eredményes munkáját. A kettős sikere akár egy Orbán Viktornak minden bizonnyal szimpatikus diplomáciai innovációhoz vezethetne: megnyílhatna az átigazolási piac. Sok országban évekig várnak a szakemberekre, akik sallangmentesen játszanak: a jogszabály-előkészítéstől kezdve képesek menedzselni az arra érdemes magánérdekek érvényesülését a közszférában. Úgy tetszik, ez a jelentős reform még késik, de a kormányzati reklám azért műsoron van.

S ha már az efféle ügyekben feltűnően potens kormány nem cáfolja a marketingmunkát, akkor megtesszük mi. Tehát: a delegáció a baltás gyilkos átadása előtt-után nem ajánlotta az azerbajdzsáni döntéshozók figyelmébe a Közgépet. (És ha valaki arra gyanakodna, hogy Safarov őrnagy mesebeli szabadulásának köze van ehhez a történethez, annak a vádját a lehető leghatározottabban visszautasítjuk.) Nem azért, mert úgy gondoljuk, biztosan igazunk van, hanem azért, hogy ne kelljen lehúzni a rolót. Mert ha Magyarország államformája vállalkozás, amelynek fő célja az igazgatótanács tagjainak kiemelt bérezése, akkor az ébresztőóra beállításával is kár lenne vesződni.

Persze jöhet a kontra, hogy tudniillik az illetékesek csupán a munkájukat végezték, amikor a másik fél figyelmébe ajánlották a magyar társaságokat, és mintegy a haza érdekében, az úgynevezett nemzeti (a tapasztalat szerint ez azt jelenti: Fidesz-barát) tőke felvirágoztatása érdekében jártak el. S miért ne hihetnénk, hogy Szijjártó Péter lelkiismeretesen dolgozott, és az összes nagy, beruházásra alkalmas magyar vállalatot megemlítette, bemutatta az azerieknek, egyúttal leszögezve: csöppet sem érdekli, melyik társaságra tesznek, a lényeg, hogy magyar cég kapja a munkát. Eszébe sem jutna, hogy ismerőst, havert, évfolyamtársat különösképpen patronáljon. Csupán egy okunk van kételkedni egy ilyen, a gazdaságdiplomáciában teljesen normális forgatókönyv realitásában: az Orbán-kormány kétéves munkássága. A visszataszító módon osztogatott földek, a közbeszerzések menete vagy az érdekelt cég gépén (is) pötyögött trafiktörvény, hogy csupán néhány emblémát említsünk meg. S ha e kitaposott úton haladunk tovább, akkor a Balatonból is lehet még kerti medence. Az tényleg komoly referencia lenne Afganisztántól Szomáliáig.