Eközben ortodoxiában
A CSA-támogatás ismeretében ma már nem kétséges: a Malév pénzinjekcióinak elkaszálása diplomáciai kudarc volt. Kirajzolódott általa az ország külső megítélése. Talán az orbáni adminisztráció is érezte ezt, s nem véletlenül tűnt úgy, hogy finoman szólva sem vetettek be mindent azért, hogy az unió ne mondja ki a magyar légitársaság halálos ítéletét – amely, tegyük hozzá a korrektség kedvéért, már régen meg volt írva, s ez nem csak Orbánék sara, ahhoz minden kormány hozzátette a magáét 1990 óta.
A cseh támogatás körülbelül a harmada annak, mint amit a Malév 2007 és 2010 között, tucatnyi apró részletben kapott. Apró finomság, de a csehek előbb kérdezték az uniót, s a jóváhagyás birtokában indították a pénzpumpát. Közben intelligens, eszes lépésekkel segítettek, például a prágai repteret és a CSA-t holdingba szervezték, hogy előbbi nyeresége fenn tudja tartani a légicéget.
Százmillió euró egyben elég nagy összeg ahhoz, hogy az unióban komolyan vegyék: ezek a cseh fiúk és lányok tényleg rendbe akarják tenni a légitársaságot. Nálunk ezzel szemben tulajdonosi kölcsönöknek és tőkejuttatásnak álcázva apránként csorgatták a pénzt, s hiába készültek nagyüzemben a reorganizációs tervek, mindenki tudta, hogy ez bohóctréfa csupán. Hiszen egy reorganizációhoz tisztes summa szükséges, amiből az egyszeri költségeket finanszírozzuk.
A mi Malévunkon persze a vak is látta, hogy menthetetlen, mert megfojtják az adósságai. Unortodoxiában erre az egyetlen megoldás a csőd, akkor is, ha a tevékenység – a budapesti központú légi közlekedés – leállása hatalmas károkat okoz. Eközben ortodoxiában az Austrian Airlines fenntartható részeit éppen saját leányvállalatába szervezik át. Hamarosan eljön a nap, amikor bejelentik az osztrák légitársaság csődjét, de ez nem lesz a BBC címoldalán, mert az utasokat akkor már egy másik társaság fogja szállítani.
Azoknak súgok, akik a Wizz Airt okolják a Malév leállásáért: ezt a forgatókönyvet 11 évvel ezelőtt a Malév akkori, a Wizz Air mai vezérigazgatója, Váradi József dolgozta ki. Orbán Viktor „szakembereinek” most másfél évük lett volna az előkészítésre. Ehelyett a semmit csinálták, s minden egyes pénzmaggal vertek egy-egy újabb szöget a magyar légi közlekedés koporsójába. Arra persze nincs garancia, hogy az új osztrák és az újrarajzolt cseh cég majd sikeresen állja a fapadosok támasztotta versenyt. De legalább megpróbálják, még ha ortodox módszerekkel is.
