A törvény diktatúrája
Végre megindult a harc Oroszországban a korrupció ellen. Ki ne örülne annak, hogy útját állják a visszaéléseknek a törvényhozók, ráadásul épp magukon kezdik? Az eredmény kézzelfogható: a parlament alsóháza megfosztotta mandátumától Gennagyij Gudkovot, arra hivatkozva, hogy a Méltányos Oroszország (SZR) képviselője a jogállásával össze nem egyeztethetően üzleti tevékenységet folytatott.
Mérlegelési lehetőség nincs, csupán a törvény betűje, különösen azután, hogy Vlagyimir Putyin úgy 12 éve, elnöksége hajnalán a polgároknak megígérte: elhozza a „törvény diktatúráját”. Márpedig a képviselők jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy a honatya elveszíti mandátumát, amennyiben valamely gazdálkodási szerv vagy egyéb kereskedelmi szervezet vezetői testületének tagja lesz. Erre hivatkozva aztán – az ügyészség kérésére – a duma egyszerű többséggel kizárta a parlamentből az ellenzéki képviselőt.
Igaz, Gudkovval szemben vádemelés sincs, nemhogy bírósági ítélet – ezekhez elég lett volna a mentelmi jog megvonása Gudkovtól –, így a duma lényegében megelőlegezve a bíróság döntését ítélkezett képviselője felett, aki tagadja, hogy aktívan részt venne a vállalkozás működtetésében. Az SZR ugyan korábban az alkotmánybírósághoz fordult, ám mielőtt a testület véleményt mondott volna az eljárás jogszerűségéről, a parlament döntött. És igaza van: a VCIOM közvélemény-kutató intézet szerint a polgárok 61 százaléka egyetért azzal, hogy a képviselők ne legyenek az üzleti élet részesei, amíg mandátumuk tart.
A kizárással tehát az egyszerű kormánytöbbség nemcsak a törvény betűjének, de a polgárok elemi elvárásainak is megfelelt. Ráadásul ezzel új eszközt is a kezébe kapott a kormányzó Egységes Oroszország (JeR), hogy a tengerentúli bomlasztók belföldi szekértolóival küzdjön, elvégre a 2007-ig a JeR-ben ülő Gudkov létező vállalkozásai – egykori KGB-sként nem meglepő módon az őrző-védő szférában – csak akkor szúrtak szemet a kormánypártnak, amikor rendszeres szereplőjévé vált a tavalyi parlamenti választási csalások elleni utcai tüntetéseknek.
A putyini vezetés az ellenzék megfegyelmezésén kívül eszközt kapott ahhoz is, hogy figyelmeztesse az esetleg elégedetlenkedő kormánypárti honatyákat: ha kell, a törvény nevében felfedezik az ő bizniszüket is. Ám a Kreml a képviselők idomításában – a polgárok érdekében – biztosra megy: ősszel elfogadják a képviselők etikai kódexét, amely minden sorával azon van, hogy a parlament tagjait lelkiismeretes munkára bírja: aki nem vesz részt az üléseken, kimaradozik a bizottságok munkájából, netán magánúton használja diplomata-útlevelét, vagy munkájához méltatlanul nyilatkozna a sajtóban, államellenes nézeteket terjesztve, szintén elveszíti mandátumát, bírósági ítélet nélkül. A kormánypárti többség döntésével. A törvény diktatúrájának nevében.