Kedves Magyarország (II.)!

Több mint nyolc hónapja, hogy először fordultunk Hozzád nyílt levélben. Láttuk, új világ áll a küszöbön, amely sutba dobja az európai jogállamiság évszázados fék- és ellensúlyrendszerét, korlátozza a sajtószabadságot, az egyéni és csoportos szabadságjogok és a társadalmi szolidaritás egész rendszerét, és tekintélyelvű, pártállami típusú kormányzásra törekszik.

Ami azóta történt, még annál is rosszabb, mint amit vártunk. Kiderült, hogy a Fidesz-rendszer valójában egyetlen dologról szól: a hatalmi és gazdasági pozíciók újraosztásáról. Egy célja van csupán: hogy most és mindörökké egyetlenegy szűk, összefonódott kormányzati és gazdasági uralkodó klikk döntse el, kié lesz a pénz és a hatalom.

Ami ezen túl van, kapkodó, dilettáns ügyetlenkedés. Több mint két év után nincs egyetlen terület, ahol a Fidesz-kormány bármiféle sikert vagy előrehaladást tudna felmutatni. A gazdaság teljesítménye hanyatlik, régióbeli szomszédaink sorra megelőztek. Nincs olyan nemzetközi mutató, ahol ne a sor végén kullognánk, legfeljebb korrupcióban, pesszimizmusban, gyűlölködésben járunk az élen.

A nagy ellátórendszerek – egészségügy, oktatásügy, nyugdíjrendszer stb. – recsegnek-ropognak, a rögtönzések és át nem gondolt lépések a legteljesebb bizonytalanságban tartják a dolgozókat éppúgy, mint az „ellátandókat”, akik már inkább szenvedő alanyok ezekben az intézményekben.

Kár is sorolni tovább.

Végletesen megosztott, rosszkedvű, gyanakvó, agresszív, perspektívátlan országban élünk. Hazánk hátat fordított szövetségeseinek, kiiratkozik Európából, amellyel a kormány „pávatáncot” jár, a szélsőjobbra kacsint, és közben gyanús rezsimekkel paktál.

Kormánya jóvoltából Magyarország páriaországgá lett, nemzetközi tekintélye mélypontra süllyedt. Miniszterelnökünk szavaiból a múlt század húszas-harmincas évei diktátorainak gondolatvilága cseng vissza.

Kedves Magyarország! Azért fordulunk most ismét levélben Hozzád, mert ebben a helyzetben nem lehet kétséges, hogy a 2014-es választás történelmi fontosságú lesz. Nem kisebb a tét, mint az, hogy hazánk a keleties despotizmus útját választja-e a modernizáció helyett. Büszke európai nemzet leszünk-e, vagy lenézett „lator-állam”. Lesz-e élhető országunk, jogállamunk, ahol tiszteletben tartják a szabadságunkat, ahol törődnek az elesettekkel, vagy maradunk az önkényuralom földje, ahol csak egy szűk elit érdekei számítanak.

Annak ellenére, hogy a rendszerváltás óta az aktuális kormányzatok számos hibát vétettek a társadalom- és gazdaságpolitika terén, a rendszerváltás demokratikus politikai keretrendszerét ma is elfogadható kiinduló alapnak tekintjük. Mégis e rendszer gyenge pontjai odavezettek, hogy mára választók milliói nem találnak támogatható politikai pártokat. Mindebben jelentős szerepe volt a választókért versengő pártok félrevezető ígéreteinek, valamint a pártok közötti parlamenti együttműködés totális hiányának.

A Fidesz-uralom második éve után a választók tanácstalansága hatványozottan érezhető. A Fidesz és az MSZP támogatottsága a megrögzött párthívők 1-1,5 milliós csoportjaira zsugorodott. A csalódottak és kiábrándultak nagy része már a két „nagy párt” egyikére sem kíván szavazni. A Fidesz agresszív autokratikus rendszer-átalakítása szinte minden társadalmi csoportot taszít, ám az MSZP-t sem teszik vonzóbbá ellentmondásos üzenetei az elitista politika feladásáról, a demokrácia jövőjéről, a korrupcióról és a választási részvételről. Bár jó ideje érezhető már, hogy az elégedetlen tömegekből elemi erővel tör fel a demokratikus erők összefogása iránti igény, a parlamenti ellenzék demokratikus pártjai halogatják új céljaik megjelölését. A választók olyan célok megfogalmazását várnák el, amelyek az eddiginél erősebb biztosítékot nyújtanak a demokrácia, a szabadság, a szakmai értékek és az egzisztenciális biztonság megőrzésére. Az új üzeneteket akkor tekintik hitelesnek, ha a mostani zárt, nyers szervezeti erővel szemben az ellenzék a nyitottság, a társadalmi párbeszéd hangján szólal meg, és ígérgetés helyett reális programot ad hazánk példátlan gazdasági süllyedésének megállítására, a folyamat visszafordítására.

Országos háttérrel bíró mozgalmunk valószínűleg jobban érzi ezt az elvárást némely politikusoknál. A Szolidaritás idestova egy éve beszél a politika megújításának szükségességéről és a hitelessé vált politikai erők összefogásának elkerülhetetlenségéről. Látjuk azonban azt is, hogy az önkényuralmi jellegű Fidesz-uralom kisöprése, egy tartalmában megújult demokrácia kialakítása csak akkor lehet sikeres, ha a jobb- és baloldal közös alapelvként találja meg a demokráciát és a szolidaritást. E két cél mentén válik lehetővé a magyar politikai és társadalmi viszonyok megújítása, olyan aktív választói összefogás kialakítása, mely a Fidesz bukásához vezet.

A Haza és Haladás közelmúltban megjelentetett tanulmánya is kimutatja, ha a Fideszt a saját maga által átszabott és lejtőssé változtatott terepen le akarjuk győzni, akkor ehhez olyan demokrata érzelmű és gondolkodású választókat is meg kell nyerni, akik eddig sem szavaztak a hagyományos baloldalra és nagy valószínűséggel ezután sem fognak. A Magyar Szolidaritás Mozgalom e célok megvalósulásáért küzd, és az alábbiakban két forgatókönyvet kínál a magyar választóknak.

I. Választási szövetség kialakítása a demokratikus elveket valló baloldali pártok megújulásával, valamint új demokratikus alapelveket valló pártok létrehozásával.

Figyelembe véve, hogy 2014-ig igen rövid az idő, e pártoknak és előpártoknak sürgősen ki kell dolgozniuk közös programjukat a demokrácia helyreállítására, a szociális leszakadás megállítására, egy élet- és versenyképes gazdaság új pályára állítására. Mindettől a passzív választói attitűd feloldódását és a szükséges támogatás elnyerését reméljük. E program alapján az együttműködő politikai szervezetek megállapodást köthetnek, feloszthatják egymás között a választói körzeteket, közös választói listát állíthatnak. Ha mindezt sikerrel megvalósítják és elnyerik a választók kétharmadának támogatását, a következő négyéves ciklusban beteljesíthetik vállalásaikat. Ebben az esetben a 2018-as választásokat megelőző utolsó évben – alkotmánymódosítás útján – a szövetség önálló frakciókra szakadhat, és elkezdheti a felkészülést a választásokra. A lépés célja, hogy az egymással szövetségre lépett pártok – a demokrácia igenlése mellett – önállóan is megjeleníthessék egy-egy társadalmi-ideológiai csoport nézeteit.

II. Választási szövetség az Orbán-kormány leváltására, új alkotmány létrehozására és a legalapvetőbb társadalmi-gazdasági viszonyok konszolidálására (minimálprogram).

Ha a szereplők nem képesek megteremteni a közös programot, az együttes kormányzóképességet 2013 márciusáig, akkor is szükség van a demokratikus erők közös részvételére a 2014-es választásokon.

A Szolidaritás szokatlan javaslatot tesz a magyar társadalomnak. Amennyiben az egyesült ellenzék közös jelöltjeinek a 2014-es választásokon sikerül legyőznie a Fideszt, az összefogás résztvevői előre meghatározott, kötött, egy- vagy kétéves mandátummal Ideiglenes Alkotmányozó Nemzetgyűlést hoznak létre, melynek egyetlen célja a jogállam és a törvényesség helyreállítása, illetve a legalapvetőbb gazdasági-társadalmi viszonyok konszolidálása. Az európai és nemzetközi demokratikus mércéknek megfelelő új alkotmányt hoz létre, melyet népszavazás útján legitimál. Új, tisztességes választási törvényeket alkot, megszünteti a jelenlegi médiahatóságot és új médiaszabályozást teremt, amely garantálja a tájékoztatás szabadságát és sokszínűségét. Feladata helyreállítani a törvényességet, megszüntetni az önkény minden lehetőségét az igazságszolgáltatás terén, visszaállítani az alkotmánybíráskodás rendjét, az ombudsmanok rendszerét. A számtalan további lépésről a szövetség résztvevőinek részletes tárgyalásokon kell megállapodniuk a választásokat megelőzően, illetve győzelmük után. Helyre kell állítani külkapcsolatainkat, rendezni Magyarország viszonyát az EU-val és szövetségeseivel.

Az ideiglenes parlament mandátumának ideje alatt egy szakértői kormány folytat „menedzserkormányzást”, melynek célja a pénzügyek, a gazdaság, a legfontosabb állami funkciók kézben tartása, működtetése. Hatáskörét pontosan ki kell alakítani. A mandátum lejártát és a jogállam megszilárdítását követően a parlament feloszlatja önmagát, és új választásokat ír ki az új választójogi törvények alapján, melyeken minden politikai erő, beleértve a Fideszt, tisztességgel megméretheti magát.

Ezen javaslat célja nem az, hogy a Szolidaritás parlamenti helyeket és képviselői javadalmazásokat biztosítson önmagának, hanem hogy a rendszer építményét a korábbinál erősebb, a választók akaratát pontosabban kifejező alapokra helyezze. Segítségével elkerülhető, hogy a pártok egymással összemosódjanak, megőrizhetik saját arculatukat, mi több, elkerülhetik a nemzetközi példákból ismert „olajfa-koalíciók” szinte biztos kudarcát, hiszen együttműködésük egy mininálprogram végrehajtására korlátozódik.

Végezetül, a Magyar Szolidaritás Mozgalom jelezni kívánja, hogy a felvázolt programot maga is „minimálprogramjának” tekinti, az első, de elkerülhetetlen lépésnek a jelenlegi rezsim leváltásához. Ezzel egyidejűleg folytatja saját programjának kimunkálását, melyben továbbra is partnerként tekint a civilszervezetekre, szakértőkre és a politikai pártokra.

Kedves Magyarország! Kérünk, fontold meg ezt a javaslatot, és ha egyetértesz velünk, csatlakozz hozzánk! Fogj össze velünk, politikusaidat pedig bírd rá arra, hogy legalább ideiglenesen emelkedjenek felül szűkös pártérdekeiken. Nem kevés forog kockán!

Szeretettel: a Magyar Szolidaritás Mozgalom

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.