Most ugyanis a nemzetgazdasági átlagjövedelemmel rendelkezők nem keresnek annyit, hogy az adókedvezmény teljes összegét igénybe vehessék. Pedig ők lennének az a bizonyos középosztály, már csak statisztikai értelemben is, amelyre a kormánypártok annyit hivatkoznak.

A jogszabályt mégis úgy találták ki, hogy az adókedvezményt csak az átlagosnál magasabb jövedelműek használhatják ki teljesen, azok, akik az egykulcsos adóval is jól jártak. Ez az egész csomag ésszerűtlen gazdaságilag, mert túl nagy hiányt okoz a költségvetésben, miközben nem segíti a növekedést. Másfelől mélységesen igazságtalan, mert a jómódúak javára végrehajtott jövedelemátcsoportosítás költségeit a többiek fizetik meg. Sárgacsekk-adóval, chipsadóval, megemelt áfával, tandíjjal, gyógyszerek növekvő árával, bölcsődei díjjal, leépülő közszolgáltatásokkal stb. A pénzbehajtás, hogy a Fidesz kedvelt kifejezését használjuk, megannyi leleményes formájával. És a különadókkal elüldözött befektetők miatti gazdasági visszaeséssel. Mindez azért, mert Orbán Viktor úgy gondolta, hogy az állam feladata a vagyonosabbak segítése – bármi áron.

A kritikákra a kormány a végtörlesztéssel válaszolt, persze azzal is a tehetősebbeknek segít, és a gazdaságnak (meg a szegényebb adósoknak) árt. Mindez olyan távol áll a keresztény szociális értékrendtől, hogy még Semjén Zsoltnak sem sikerült megteremtenie a retorikai összhangot a gazdagbarát kormányzati politika és a szegénybarát Biblia között.

A KDNP korrekciós javaslata most valamennyi szülő számára biztosítaná az adókedvezmény teljes összegének igénybevételét, függetlenül a jövedelmétől. Csakhogy ezzel három baj is van. Egyrészt technikailag úgy oldanák meg azt, hogy az adókedvezmény összege nagyobb, mint a befizetendő adó, hogy a nyugdíjjárulékból vonnák le a különbözetet. Ez megmutatja, miért volt hazugság a szöveg, hogy a magyar állam jobban tudja garantálni a nyugdíjakat, mint az általa tönkretett biztosítók. Csak az látszik ismét, hogy nincs az a kiszámíthatónak ígért rendszer, amelyhez egy politikus ne nyúlna hozzá, csak mert ma jó ötletnek tűnik, vagy mert nincs jobb. A másik baj az, hogy a javaslat nem segítene azokon, akik a legnagyobb bajban vannak, akik jövedelem híján tartósan vagy átmenetileg nem fizetnek adót, ugyanakkor gyereket nevelnek. Miközben a mindenkinek járó családi pótlék védelmében azt szokták felhozni, hogy az állam ne tegyen különbséget gyerek és gyerek között, a családi adókedvezmény különbséget tesz: a szegényebb gyerekeknek egyáltalán nem jut belőle.

Egyébként mindegy is. Mert a harmadik baj a tervezettel, hogy egyetlen forint sincs rá a jövő évi költségvetési tervekben. Szemforgatásnak azért talán jó lesz.