Választani nehéz
Lázár János a regisztrációt immár tényként jelentette be, tehát nem a kampány finisében „az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok” döntenek majd a nemzet jövőjéről – amint kormánypárti körökből jellemezték a választók egy jelentős részét a Népszabadságnak nyilatkozva –, hanem azok a tudatos választók, akik előre, önként feliratkoznak. Azt a politikus nem árulta el, hogy ettől miért lesz nagyobb a részvételi arány.
A teljesen szükségtelen – de az elkötelezett támogatóiban bízó Fidesz vélelmezett érdekeit szolgáló – rendszernek van amúgy üdvözlendő eleme is: a feliratkozáskor ki-ki eldönthetné, hogy személyesen vagy levélben akar-e voksolni, ami jól jöhet annak, aki a választás napján külföldön van, s annak is, aki csak elutazott a rokonaihoz vidékre. Ezzel megelőzhetik az igazolással szavazás során 2010-ben tapasztalt visszaéléseket.
Lázár ugyanakkor megígérte, hogy mindenkit legalább kétszer figyelmeztetnek rá, jelezze, akar-e választani. Más kérdés, hogy azt is mondta: a feliratkozók 2014 márciusára összeálló névjegyzéke fix, vagyis 2017-ig ennek alapján bonyolítják le a választásokat. Arról egyelőre nem tudni, hogy mi lesz azokkal, akik a parlamenti képviselőkre nem akarnak voksolni, de őszre meggondolják magukat, és az önkormányzati – esetleg egy későbbi időközi – választáson már szavaznának. Simán kizárhatók legalapvetőbb állampolgári joguk gyakorlásából?
Jó hír az is, hogy változhat a jelöltajánlás sokat támadott rendszere: nem kell többé kopogtatócédulákat gyűjteni, hanem az induláshoz mindenkinek elég lenne megszereznie száz polgár aláírását. Így a politikai szervezetek jóval kevesebb ember személyes adatához férhetnek majd hozzá. Igaz, éppen a Fidesz volt az a párt, amely azzal büszkélkedett: választókerületenként nem a korábbi jogszabályban meghatározott 750 kopogtatócédulát, hanem annak sokszorosát szedték össze.
Támogatói listákat így továbbra is össze lehet majd állítani, aki viszont élni, s nem visszaélni akar a törvényekkel, lényegesen jobban jár, hiszen mindössze száz ajánlót kell találnia, s ez a most hatályos ezerhez képest szinte jelképes szám. Alaposan megkönnyítik tehát a jelöltállítás feltételeit, ami a kormányoldalnak nem önzetlen gesztusa: minél többen indulnak, most annál megosztottabb lesz az ellenzék, ami a Fidesz malmára hajtja a vizet.
S ha ez nem lenne elég, Lázár közölte azt is: az állam a jövőben jóval nagyobb szerepet vállal a kampánykiadások finanszírozásában. De nem a pártokat, hanem a jelölteket támogatnák – egyenként akár két-három millió forinttal. Ennyi pénzért már igazán érdemes összegyűjteni száz aláírást. A kilencvenes évek derekán egy baranyai faluban az első kisebbségi önkormányzati választáson 370-en indultak az 1100 fős településen, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a jelöltek kétezer forint költségtérítést kaptak.
Most ezt akarják? De ha körzetenként csak tízen indulnának, az is hatalmas kiadást jelentene. Szintén jó sok pénzt költhetnek a választók kétszeri értesítésére, egy újabb névjegyzék létrehozására, szóval többe kerülhet az egyetlen forduló, mint korábban a kettő. Viszont borítékolható, hogy a regisztráció miatt kevesebben mennek el szavazni. Kinek jó ez az egész a Fideszen kívül?