Két történet

Dr. Borovszky Tímeát egy évvel ezelőtt bűncselekmény hiányában fölmentette a Fővárosi Ítélőszék. Akkor ezt nyilatkozta: „Tönkretették az életemet, kettétörték a karrieremet. Most legalább annyi elégtételem van, hogy kimondták, semmit nem követtem el. A gyerekeimnek okozott és a magánéletemben esett kárt azonban semmivel nem lehet jóvátenni.” Korán született ez az optimista nyilatkozat, mert a Kúria az ítéletet hatályon kívül helyezte, s most ugyanaz a Fővárosi Ítélőszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az ügyvédnőt.

Dr. Borovszky Tímea a Hiller István vezette oktatási és kulturális minisztérium esélyegyenlőségi főigazgatójaként az egyik legfontosabb szereplő volt abban a harcban, mely az iskolai szegregáció ellen, a hátrányos helyzetű gyerekek integrációjáért folyt, mindig is nagyon erős ellenszélben. A főigazgató elszámolási és finanszírozási vitába keveredett a Katapult Mentorprogram vezetőjével, aki visszatámadott. Nyílt levelében sok millió forintos visszaéléssel vádolta Borovszkyt és munkatársait.

A „jobboldali sajtó” hosszú ideig azzal volt tele, hogy az integráció iránt legelkötelezettebb cigány értelmiségiek és szakértőik százmilliókat síboltak el, hatalmas összegekkel károsították meg a cigányságot. Egy elkötelezett és erős szakértői kör morális megsemmisítése volt itt a cél, miután szakmailag nem lehetett az igazságukat megcáfolni. A vádak egy híján összedőltek. Ez az egy arról szólt, hogy Borovszky arra kérte a mentorprogram vezetőjét: adjon a keretéből 600 (az első verzióban 200) ezer forintot a titkárnőjének, ez egy évre fedezné a titkárnő havi ötvenezres fizetésemelését, amelyet Borovszky kezdeményezett, de a miniszter nem fogadott el.

A vitatott tétel az eredeti vádakhoz képest jelentéktelen. Átutalás nem történt. Senki nem állította, hogy egyetlen forint elveszett volna, és azt sem, hogy Borovszky bármilyen anyagi előnyhöz jutott volna, vagy próbált volna jutni, hogy egyetlen fillért vagy bármilyen előnyt igényelt volna magának. Borovszky a vádat következetesen cáfolta, tárgyi bizonyíték nincs, az ítélet kizárólag az ügyben érdekelt személyek ellentmondásos vallomásain, mindenekelőtt a hamisnak bizonyult, súlyos vádak tömegével előállt programvezetőén alapult. Hasonlítsuk össze a vádban szereplő történetet egy másikkal.

Ez a másik biztosan igaz, soha nem tagadta senki. A szóban forgó összeg harmincszor akkora, mint a fenti történetben: 18 millió forint. Ezt garantáltan fölvették, ezt tanúsította hivatalos formában, vagyonnyilatkozatában az, aki fölvette. A hozzá közel álló cég, mely kifizette, ezen összeg többszörösét kitevő köztartozást hagyott maga után, a pénz tehát az államkincstárból hiányzik. A fölvett összeggel szemben álló teljesítményről a következőket mondhatjuk: A kedvezményezett magas fizetésért fontos közfeladatot látott el.

Fizetett munkája részeként beszédeket tartott, s fizetett beszédírók álltak rendelkezésére. E beszédek részleteiből egy tőle különböző személy később kötetet állított össze. Professzionális szövegtermelő egyetlen fillér honoráriumot sem kap olyan szövegért, melyet fizetett állása keretében állított elő. Ha azon kívül, akkor a kötetbe bevett, bőven számolva 75 flekknyi szövegért rendesen fizető laptól kb. 300 ezer forintra számíthat. Ennek a hatvanszorosát vette föl 2003-ban A történelem főutcáján című kötet tiszteletdíjaként Orbán Viktor.

Borovszky Tímea
Borovszky Tímea
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.