A maximalizmus csapdájából azonban a jelentős jövedelemmel rendelkező családok gyermekei különórákkal kiszabadulnak, a szegény családok gyermekeinek azonban nincs lehetőség erre.

A Hajdúszoboszlói Közgazdasági Szakközépiskolában jó pár éve vizsgáltam, hogy a kreatív gondolkodást és a problémamegoldó képességet hogyan lehet fejleszteni. Az eredmény szerint a túl sok információ gátolja a problémamegoldó gondolkozást, elfojtja a gondolatok szárnyalását. Mindez összhangban van a Pokorni Zoltán által mondottakkal.

Szakmai berkekben már régen felismerték, hogy a hazai iskolarendszer nem alkalmas arra, hogy csökkentse a társadalmi hátrányokat. Most sajnos felszámolják még azokat az esélyteremtő programokat is, amelyek 1993-tól működnek. A NAT-ot bírálók nem szólnak arról, hogy a méltányosságot nélkülöző központi elképzelések hosszú távon aláássák a gazdasági fejlődést is.

A közgazdaság-tudomány művelői bebizonyították, hogy a gazdasági folyamatokban szoros összefüggés van a méltányosság és a hatékonyság között. Ezért ha a hátrányos helyzetű családok gyermekei az oktatás során nem jutnak elegendő ismeretekhez, ha az oktatási intézmények nem képesek a társadalmi hátrányból származó helyzetet felszámolni, emberi erőforrásokat pazarolunk. Ez a folyamat megakadályozza a hatékonyság fokozását, a gazdaság gyarapodását is.

Pokorni Zoltán jogosan kifogásolja azt is, hogy az iskolák csak 10%-ban térhetnek el a tantervtől. Negyvenéves tanári múltam alapján állítom, hogy ez az előírás megfosztja önállóságuktól a tanárokat.

Dr. Takács Imre Hajdúszoboszló