Elképzelhető, hogy a köztulajdonban tényleg nem esett kár, mert az állami földeket valamennyi pályázónak ugyanannyiért (mellesleg a piaci ár negyedéért) adják; a kiírásban szereplőtől eltérő díjra nem lehet ajánlatot tenni. De ha nagyon akarjuk, ebbe is bele lehet kötni, mert hátha valaki hajlandó lenne többet fizetni, csakhogy nem teheti meg. Ez nyilván nem véletlen, így mégiscsak egyszerűbb barátok kezére játszani a termőföldet. Mi ez, ha nem potenciális kár? Sukorónál ennek a gyanúja elég volt a nyomozáshoz... Az is tény, hogy tavaly a termés hasznán felül 162 milliárd forint jövedelem fakadt a bérelt földekből, s az is, hogy a parlamenti képviselők 58 százalékának van földbirtoka.

Az is érdekes, ahogy a hivatali visszaélés hiányát magyarázzák. A földalapkezelő nem lát el közhatalmi, államigazgatási feladatokat – érvel a rendőrség. Ami nem igaz. A szervezet ugyanis nem egyszerűen szerződést köt a kiválasztottakkal, hanem maga választja ki azokat, akik állami földet bérelhetnek. Az pedig, ha egy hivatal embereknek jogokat biztosít, egyfajta államigazgatási aktus. A földalapkezelő sajátos hatóságként is eljár, amikor dönt arról, kinek jusson a földből, s ki maradjon hoppon. Ha valaki ilyen eljárás keretében jogtalan hátrányt szenved el, az a hivatali visszaélés maga.