Derűlátásra semmi ok, a világgazdaság lefulladóban. A nemzetközi tőzsdék bő két hete mégis igen derűlátó hangulatban vannak, mert úgy sejtik, a jegybankok nem hagyják végleg leállni a motorokat. A befektetők előbb csalódottan, aztán reménykedőn mérlegelték Mario Draghi európai jegybankelnök ígéretét, hogy a valutaövezet megmentése érdekében az eurózóna pénzügyi intézményei nemsokára tényleg vásárolnak spanyol és olasz állampapírokat.

Aztán megérkeztek az amerikai foglalkoztatási adatok, amelyek a várakozásnál jobbnak bizonyultak, de nem olyan jónak, hogy a gazdaság állapota miatt aggódó szövetségi jegybank tovább halogathassa a beavatkozást a növekedés serkentésére. Az amerikai gazdaságban 163 ezer munkahely keletkezett júliusban, jóval több, mint májusban és júniusban, ám ezzel együtt a munkanélküliségi ráta 8,2 százalékról 8,3 százalékra emelkedett. Az első negyedévben havonta 226 ezer új állást töltöttek be a cégek, míg a másodikban csupán 73 ezret. Ehhez képest a 163 ezer javulást sugall.

De a látszat csal. Az első hét hónapban átlagosan 151 ezer munkahely keletkezett havonta, míg a múlt év azonos időszakában 153 ezer. S ha a foglalkoztatás ilyen lanyha ütemben bővül, akkor csak tíz év alatt pótolhatók a válságban megszűnt vagy amiatt meg sem született munkahelyek. A munkanélküliség a tavalyi kilenc százalékról ereszkedett le az említett szintre, de nem a munkahelyteremtés sikere, hanem a munkaerő-állomány zsugorodása miatt.

A gazdaság növekedési üteme is változatlan: 2011 első felében 1,7, idén 1,8 százalékot tett ki. Ez sokkal jobb az európai recessziónál, de az elégtelen hitelezés és az eladósodott háztartások gyenge kereslete miatt a stagnálás veszélye fenyeget. A foglalkoztatás képén sokat ront az építőipar és az oktatás. Barack Obama elnök szerint a republikánusok akadályozták meg, hogy az infrastruktúra és az oktatás fejlesztése előtérbe kerüljön egy új gazdaságösztönző csomagban.

Ám választási évben vagyunk. Az elnök kihívója, Mitt Romney a demokraták kudarcáról beszél, s tizenkétmillió új munkahelyet ígér. A két nagy párt ideológiai csatája egyre kiélezettebb. Az üzleti élet beruházási kedve meg lohad, mert nem tudni, valóban kifutnak-e 2013-ban a Bush-éra adókedvezményei, s a hatalmas deficit csökkentésére életbe lépnek-e a drasztikus kiadáscsökkentések. Ha igen, súlyos recesszió vár az Egyesült Államokra, ami az európai visszaeséssel és a kínai lassulással együtt vészesen megterheli a világgazdaságot.

E félelem miatt a Nemzetközi Valutaalap óvatos, elnyújtott kiigazítás kimunkálására kérte a washingtoni törvényhozókat, a jegybankot pedig keresletélénkítő pénzteremtésre biztatta. A nyaralás hónapjában ennyi elég lehet egy kis tőzsdei nekilódulásra, de szeptemberben szavak helyett már döntésekre lesz szükség.