Azon a héten, amikor a miniszterelnöknek már lemerültek az akkumulátorai, de még nem ment el nyaralni, emlékezetes turnéval sikerült elérnie, hogy távollétében se tudjunk mással foglalkozni, mint unortodox demokrácia-felfogásával (bevethetünk egy másik rendszert), unortodox nacionalizmusával (félázsiai népség lennénk) vagy éppen unortodox foglalkoztatáspolitikájával (nincs több segély). Nevezetes beszédének kevésbé kitárgyalt része ez utóbbi, holott valószínűleg ennek lesznek a legkorábban gyakorlati következményei. Méghozzá elég keserűek.

Orbán Viktor a szociálisan közismerten érzékeny hazai vállalkozói elit előtt kifejtette, hogy az idei 200 ezer után jövőre már 300 ezer embert akar bevonni a közmunkába, célja pedig az, hogy ezzel együtt a segély megszűnjön. Aki munkaképes, csak akkor kap az államtól pénzt, ha megdolgozik érte. Mindezzel a következő gondok vannak: nem igaz, hogy az idén 200 ezer embernek adnak közmunkát. Ennyi van betervezve, de nem tudják teljesíteni. Tartósan semmiképp. Jelenleg 106 ezer embernek fizetnek közmunkáért. Ebből következően a 300 ezres szám teljesen irreális.

Ez nem akadályozza meg, hogy a jogalkotás során úgy tegyenek, mintha reális lenne. A munkaképes emberektől addig is megvonják a segélyt, biztos, ami biztos. Mindeközben az egyéb szabályokat úgy alakították, hogy a közmunkaprogramban részt vevők kifejezetten ellenérdekeltté váltak abban, hogy rendes munkát vállaljanak. Ha ugyanis egy közmunkán foglalkoztatott véletlenül találna piaci munkát, akkor három évre kizárja magát a további közmunka lehetőségéből. Azt pedig ki kockáztatja meg, amikor a munkaerőpiac ennyire bizonytalan? Ez a megoldás annyira eszement, olyan mértékben ellentétes a társadalom érdekeivel, hogy nem is lehet magyarázatot találni rá.

Legfeljebb azt, hogy egy alapvetően büntetésre létrehozott bürokratikus rendszer mindig tele van eszement szabályokkal. Az egész segélymegvonó, közmunka-erőltető program a büntetésről szól, annak a széles körben létező igénynek a teljesítéséről, hogy a segélyezetteket – az amúgy is folyamatosan szegényedő társadalom – a továbbiakban ne támogassa. Szűkebb körben ez az igény azzal egészül ki, hogy lehetőleg még alázzák is meg őket. Ugyanúgy különítsék el őket a munkában is, ahogy elkülönülnek az iskolákban és a településeken. Nem elég, hogy a munkájukért csak a minimálbér felét kapják, újabban azt is heti bontásban.

Mért jó a heti bontás? Csak azért, amiért a szadistának jó, ha kínoz. Fáj. Más értelme nincs. Ahogy nincs értelme annak a munkának, amit végeztetnek velük. Kapsz 8750 forintot, és túrod az árkot egy héten át. Vagy irtod a parlagfüvet a polgármester földjén. Hiába gyarapodnak azonban ígéretesen az ingyenes közmunkára kiéhezett új nemzeti földbirtokosok, 300 ezer embert foglalkoztatni ők sem fognak. Róluk lemondott a Nemzeti Taigetosz Rendszere.