Az Auschwitz-Birkenauban kialakított „cigányláger” első foglyai 1943. február 26-án érkeztek. A Birkenau II. E – táborban cigány családokat tartottak fogva: fennállása alatt összesen 20 934 cigány férfi t, nőt és gyermeket regisztráltak.

1944. augusztus 2-án 1408 személyt munkaképesnek nyilvánítottak itt és más lágerekbe szállítottak.

Még ugyanezen az éjszakán likvidálták az elkülönített cigánylágerben maradt többnyire munkaképtelen férfiakat, nőket és gyermekeket. A 2897 főt az V-ös krematóriumban gázosították el.

Neveiket a politikai foglyokból felállított lágerőrség naplókban vezette. A 31-es blokk és a II. D. tábor között földbe rejtett névsorokat a dokumentummentő lengyel politikai fogoly Tadeusz Joachimowski jelenlétében 1949. január 13-án tárták fel. Tadeusz Joachimowski volt az a politikai fogoly, aki május 16-án a nácik likvidálási szándékát elárulta a romáknak. A romák válasza zendülés volt. Magukra zárták a barakkok ajtaját, fegyvert faragtak minden elképzelhető tárgyból, kövekből, a priccsek deszkáiból, az ablaküvegek összetört cserepeiből és a meggyilkolásukra érkezett nácikra támadtak. A lágerkommandó feladta eredeti tervét, így május 16. helyett augusztus másodikáról harmadikára virradó éjszaka semmisítették meg az elkülönített cigánylágert.

A Heidelbergi Roma Szinti Dokumentációs és Kultúrközpont 1993-ban adta ki a túlélők vallomásait, korabeli dokumentumokat is tartalmazó emlékkönyvet. Az auschwitzi elkülönített cigányláger foglyainak sorában több mint 160 magyar nevű, Magyarországon született roma is szerepel.

Roma és szinti foglyok tömegével kerültek más lágerekbe is, mint ahogyan áldozatai lettek az Einsatzgruppék és a tábori csendőrség tömeggyilkosságainak is. Otto Ohlendorf, az Einsatzgruppék vezetője vallotta a nürnbergi perben: „Nem volt különbség zsidók és cigányok között: azonos parancs vonatkozott mindkét csoportra”.

A magyarországi cigány áldozatok számát ötezer és ötvenezer közöttire becsülik a kutatók. A becslések közötti nagy különbség legfőbb oka, hogy máig hiányoznak az alapos levéltári és történelmi kutatások – beleértve a másodlagos forrásokat és a túlélőkkel készült interjúkat is.

Akárhány ezer is a legyilkoltak száma, a tömegmészárlások áldozatául esett cigányok fekszenek máig is jeltelen gödrökben: Komárom és Szabadbattyán, Pocsaj és Kiskassa, Lajoskomárom és Várpalota, Lengyel és Lenti, Szabadegyháza és Inota árkaiban. Nevüket nem őrzi semmiféle jel, a mai utódok pedig késlekednek a szembenézéssel és számadással.

Augusztus 2-án este 6 órától gyertyagyújtással emlékezünk a fasizmus roma áldozataira a IX. kerületi Nehru-parton. Ezen a partszakaszon keresztül hajtották a romákat az óbudai téglagyárba, ahonnan Komáromba és német lágerekbe vezetett sokuk útja. 2006 óta áll a Nehru-parton Szabó Tamás és Maurer Klimes Ákos alkotása a holokauszt roma áldozatainak emlékére.