A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének egyetlen rossz szava sem lehetett volna a Fidesz oktatásért felelős államtitkára miatt. (Legfeljebb akkor, ha Hoffmann ott is kijelentette volna – mint tette pár hete Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő felszólalására reagálva –, hogy a „lózung” csúnya szó, mert a kommunista időket idézi. De ennyi realitásérzéke nyilván lenne, hogy ezt ott ne tegye, e készség nélkül ugyanis leküzdhetetlen lett volna az MSZMP-től a KDNP-ig vezető út.) „Rendelkezés a felsőoktatásban részesült, külföldre települő állampolgárok költségtérítési kötelezettségéről” – „Ha az állam milliókkal támogat egy képzést öt év alatt, a társadalom joggal várja el, hogy a fiatalok valamit visszaadjanak annak a közösségnek, mely hozzájárult a taníttatásukhoz.” Az utóbbi idézet Hoffmann Rózsától való, az előbbi pedig negyven évvel ezelőtti ukáz, egyenesen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségétől.

Történt, hogy a brezsnyevi vezetés 1972-ben úgy döntött, leállítja a magasan képzett – főként Izraelbe távozó – zsidók kivándorlását. A szovjet pangás vívmányai és a bürokratikus nehézségek ellenére ugyanis mind nagyobb számban hagyták el az ország e polgárai a Szovjetuniót.

A rendelkezés életbe is lépett, a legmagasabb térítés 12 ezer rubelre rúgott, ami egy tanár nyolcévnyi fizetésének felelt meg, s hiába szűnt meg néhány év múlva a törvény végrehajtása – bár hivatalosan 1989-ig érvényben volt –, máig ható diplomáciai következményei vannak.

Az Egyesült Államok az emberi jogokat sértő rendelkezésre hivatkozva Henry Jackson szenátor és Charles Vanik képviselő kezdeményezésére kiegészítést fűzött az amerikai kereskedelmi törvényhez, megtagadva a vámtarifa-kedvezmény lehetőségét a Szovjetuniótól és még néhány országtól. (Többek között épp ezért állt el hamar Moszkva a rendelkezés érvényesítésétől.) A Jackson–Vanik-kiegészítés – jóllehet 1991 óta nem alkalmazzák, és küszöbön áll formális megszüntetése – elvben továbbra is érvényes a jogutód Oroszországra. Pedig ott ma már kevesen hiszik, hogy az agyak elvándorlása így megállítható. Akkor sem, ha az agyak még gyorsabban távoznak az országból, a diplomát sem várják meg, a középiskolából egyenesen a külföldi egyetemekre mennek. (Persze az érettségi költségei is visszakövetelhetők, de ne adjunk tippeket.) A szovjet ukázban azonban ma már csak az a kormány hisz, amelyet máris megviselt az agyelszívás.