Szinte felsorolhatatlan, mennyiféle szolgáltatást ígér a becslés szerint négyszázezres tagságú új gazdasági szervezet, kezdve a szakmai továbbképzéstől a piaci szerződéskötésekhez nyújtott segítségen át egészen a jogsegélyszolgálatig. A tervek szerint a legapróbb termelőktől a Csányi- vagy Nyerges-féle óriásbirtokosokat is összefogja majd, a vágóhidakkal és jó néhány önkormányzati céggel is, ároktakarítással, csatornázással és járdaépítéssel, mindennel. El kell ismerni, a jogalkotó csavaros észjárással közelítette meg a hozadékaival együtt a hazai nemzeti össztermék legalább húsz százalékát adó élelmiszerágazat legalapvetőbb problémáit. Ha meg kell védeni a dinnyések vagy a gabonások érdekeit, a kormányzat lép valamit (amit talán nem is kellene), miközben a hosszú távú gazdasági kapcsolatok rendszerszerű összehangolására évtizedek óta nincs esély. A hazai agrárbizniszben viszont évek óta ugyanaz a játék: ma én váglak át téged, holnap te vágsz át engem. A kormányzat – pontosabban a körülötte forgolódó jogi szakértők – végre eljutott odáig, hogy mindazt, ami ebből fakad, talán jó lenne egy önmagát jól szabályozó rendszerben működtetni. Persze külön kérdés, hogy a nevezetes élelmiszer-gazdaság határai éppen hol is húzódnak. Benne van-e a háromdisznós Mari néni és az önmagát éppen nyolcfelé osztó élelmiszer feldolgozó és felvásárló óriásvállalkozás is? Nem tudható, a rendszer leendő résztvevői észreveszik-e mindebből a lényeget. Azt, hogy hosszú évek után most végre esélyük van arra, hogy ne demonstrációkkal, útlezárásokkal, hanem saját érdekkörükben rendezett viszonyokkal legyenek úrrá azon a káoszon, amely évek óta zilálja az ágazatot. Egy jól működő agrárkamarai rendszerben – ezt még sokan nem tudják, és nem is fog nekik tetszeni – bizony rend lesz. Választott bírósági rendszer lesz, adatszolgáltatás lesz, és üzletek ellenőrzése is lesz.

Mindez persze csak akkor kaphat értelmet, ha nem feltétlenül a kormányzat klientúraépítési törekvéseivel esik majd egybe, hanem a hazai agrárgazdaság valódi érdekeivel. Ha nem az történik majd, mint az állami földbirtokok szerződéses ügyeivel kapcsolatban történt, mikor a csókosok mindent nyernek, a paraszt meg csak áll és néz.

Az új törvény alapján januártól Magyarország legnagyobb gazdasági szervezete jön létre. Nem érdekképviselet lesz, hanem – ha jól működik – egy sajátos érdekkör megjelenése. Ez a társaság régóta rosszul adja elő magát. Nem tud tárgyalni a multikkal, de saját áruját sem képes folyamatosan, jó minőségben, adott határidőre produkálni. Egy korrekt, a szabályokat betartató önszabályozó testület sokat segíthet, hogy mindez megváltozhasson. Már persze, ha valóban önmagát akarja szabályozni és nem a mindenkori kormányzati akaratot teljesíteni.