Valami hasonló történt a bírák kényszernyugdíjazásáról szóló rendelkezések kapcsán. Miután egyre több információ látott napvilágot arról, hogy az AB hamarosan dönt, ráadásul a kormány számára kedvezőtlenül, gyorsan léptek. Áder János államfővel a verdikt kihirdetése előtt napokkal aláíratták az idén 62. életévüket betöltő bírák felmentésére vonatkozó határozatokat, amire később – miután a testület alaptörvény-ellenesnek találta a nyugdíjkorhatár azonnali és jelentős csökkentését – már nem lett volna lehetőség.

Ezzel azt sikerült elérni, hogy nem kétszáz körüli bírót küldenek el vitatható körülmények között – aki már tavaly elmúlt 62, azt Schmitt Pál utolsó elnöki ténykedéseként márciusban menesztette –, hanem negyven-ötven emberrel többet. De a végeredmény szempontjából ez már szinte lényegtelen. Ezzel a helyzettel ugyanis valamit kezdeni kell, hiszen a felmentő határozatokat olyan jogszabályra hivatkozva hozták, amely az AB verdiktje szerint születésétől fogva nem létezik.

A legszerencsésebb az lett volna, ha az alkotmánybírák maguk mondják ki: nemcsak a nyugdíjkorhatár leszállítására vonatkozó rendelkezések, hanem a köztársasági elnök felmentő határozatai is semmisek. Megtehették volna, de nem tették.

Így az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének – aki a megsemmisített törvényhelyek alapján a bírák felmentését kezdeményezte – vagy az államfőnek kellene lépnie. Az előbbi azonban –miközben feladata a bírák érdekeinek képviselete – gyorsan leszögezte, hogy automatikusan nem vesznek senkit vissza. Áder pedig várhatóan semmit nem fog tenni.

Van tehát egy alkotmánybírósági határozat, ami úgy általában a kormányfő szerint is mindenkit „vastörvényként” köt, ehhez képest viszont a bíráknak egyenként kellene munkaügyi pert kezdeményezniük, hogy jogsérelmüket orvosoltassák. Fura lenne: olyan rendelkezést támadnának meg, ami nincs. És akkor sem lesz, ha valamikor az ősszel új, már alkotmányosnak tartott szabályokat fogad el a parlament, mert arra hivatkozva visszamenőleg nem lehet szentesíteni a bírák menesztését.

És ezt a helyzetet senki nem akarja megoldani. Csakhogy így nem maradhat. A kényszernyugdíjazás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, s vizsgálódik a strasbourgi emberi jogi bíróság is. S ha az Orbán-kormány önként nem hajlandó alapvető jogelveket elfogadni, nemzetközi fórumok nyomására lesz kénytelen jobb belátásra térni.