Ezért ideje hát, hogy számot vessünk. Nem feltétlenül leltárt akarok készíteni, hiszen tudjuk, mit művelt a Fidesz az elmúlt két év alatt. Inkább azzal a céllal foglalom össze mindezt, hogy egyértelműbben láthatóvá váljanak a tanulságok: hogy milyen is valójában Orbán Viktor rendszere, és hogy ebből miért következik számára a bukás.

A LEÉPÜLÉS KÉT ÉVE

 Az elmúlt két év a leépülés időszaka volt. A gazdaságban, a munka világában, az egészségügyben, a szociális rendszerben, az oktatásban, a jogállamiságban, mindenütt leépülést látunk. Leépült az ország. És ugyanez igaz az emberek anyagi helyzetére is: mára már négymillióan élnek a létminimum alatt, félmillióan vannak munka nélkül. Minden negyedik magyar, 2,5 millió ember olyan háztartásban él, ahol felhalmozódtak a kifizetetlen sárga csekkek. Az országban elviselhetetlenné nőttek a szociális feszültségek, és nincs remény arra, hogy rövid időn belül jobb lehet az emberek helyzete. És ez az Orbán-kormány hibája. Az ország leépülésének az Orbán-kormány hazug, korrupt, erőszakos, tehetségtelen és felelőtlen politikája az oka.

AZ ORBÁN KORMÁNY MEGRÖGZÖTTEN HAZUG

A kormány hazugsággal szerezte a kétharmadát. Népszerű, de betarthatatlan ígéretekkel, és főleg népszerűtlen, de elhallgatott tervekkel szerezték a hatalmukat. És ezek miatt fogják azt hamarosan elveszíteni. Mert az ellenkezőjét csinálják mindannak, amit ígértek. Radikális adócsökkentés helyett radikálisan megemelték az adóterheket: 26 hónap alatt 26 új adó. A szegényektől elvesznek, a gazdagoknak adnak. Egymillió munkahely létrehozása helyett tízezrével szűnnek meg az állások, csak állami kényszermunkát kínálnak éhbérért. A nyugdíjak megvédése helyett elvették és elköltötték az emberek megtakarításait. A kis- és középvállalkozások helyzetét nem megkönnyítik, hanem ellehetetlenítik: ebben a fél évben az összes vállalkozás három százaléka, összesen 18 000 cég szűnt meg –naponta 100! Családi gazdálkodók helyett a fideszes földesuraknak adják az állami földeket. A felsőoktatás fejlesztése helyett elzárják a fiatalok elől az egyetemek és főiskolák kapuit. Az iskolásokat 16 évesen kicsapják az utcára, a szakképzés erősítése helyett hasznos képzettség és használható tudás nélküli betanított munkásokat ontanak futószalagon. Napestig folytathatnánk az Orbán-rendszer kárvallottjainak sorát. És nincs az a kormányzati propaganda, sem az a médiaretusálás, sem az a miniszterelnöki pávatánc, ami meg tudná győzni az embereket arról, hogy nekik ma mennyire jó, és a kormány mennyire jól teszi a dolgát.

AZ ORBÁN KORMÁNY VELEJÉIG KORRUPT

 Hatalomra kerülve azonnal kiépítettek egy árnyékhálózatot, intézményesítették a korrupciót. A Simicska–Nyerges-birodalom fennhatósága alá gyűrték a közpénzeket: az ő embereik ülnek a minisztériumokban az állami pénzek felett, ők döntenek százmilliárdos megrendelések, közbeszerzések sorsáról. A korábbi beosztottjaik, rokonaik irányítják vagy befolyásolják a fejlesztéspolitikát, ők osztják el az uniós pénzeket, az állami támogatásokat.

Nem pénzcsapokon, hanem egész tározókon át szivattyúzzák ki az állami forrásokat. Telhetetlenek és gátlástalanok. Markológépekkel, teherautókkal és vasúti vagonokkal hordják ki a közpénzeket. A szemünk láttára játsszák át a fél országot a haverjaiknak, és még a közvagyon elsíbolásához is az állam ad kölcsönt nekik a mi pénzünkből. Tényleg azt gondolják, mindez következmények nélkül marad?

Egy bizarr szövetség ez volt szobatársak, fideszes politikusok és oligarchák között: tiéd a politika, enyém a gazdaság. De kié akkor a valódi hatalom?

Az Orbán-kormánynak nem a velejárója, hanem a lényege a korrupció. Mindennek belátására nem kell bírósági végzés. Elég, ha ránézünk a Simicska–Nyerges-birodalom állami megrendeléseinek alakulásra: háromszázmilliárd bizonyíték van ellenük.

AZ ORBÁN KORMÁNY VÉGTELENÜL ERŐSZAKOS

 Amit Orbán Viktor nemzeti együttműködésnek hív, az valójában gátlástalan elnyomás. Első dolga volt lerombolni a demokratikus közjogi rendszert, és helyette felépítette saját rendszerét. Az Alkotmánybíróságtól kezdve az ügyészségen, az ombudsmani hivatalon, az Állami Számvevőszéken, az Országos Választási Bizottságon és bíróságokon át egészen a közmédiáig hatástalanította, megfélemlítette vagy befolyása alá gyűrte az összes független demokratikus intézményt, amely ellenőrizhette vagy korlátozhatta volna a hatalmát. Közelebb vagyunk Fehéroroszországhoz, mint Ausztriához. A sajtóban is csak az internetes nyilvánosságot nem tudta kiiktatni – ha rajta múlt volna, már az sem lenne.

A hatalom erőszakossága mutatkozik meg a kultúrában is: Kulturkampfot indítottak minden fronton. Felélesztik a Horthy-kultuszt, hogy előbb rehabilitálják őt és híveit, Wass Albertet, Nyirő Józsefet, Prohászka Ottokárt, majd relativizálják a vészkorszak alatt elkövetett bűneiket.

Ugyanilyen erőszakossággal vesztek össze a szomszédos országokkal, a határon túli magyarok felelős és higgadt képviselőivel, egész Európával és a fél világgal. Nincs egyetlen komolyan vehető nyugati politikus, aki személyesen egy tárgyalóasztalhoz ülne, vagy akár csak egy képre állna Orbán Viktorral. Nem bíznak benne, és már nem hisznek neki.

AZ ORBÁN KORMÁNY TELJESEN TEHETSÉGTELEN

A kormánynak fogalma sincs arról, mi folyik az országban. Ezért arról sincs, hogy mit kellene tennie. Matolcsy György egyenesen tündérmesének látja mindazt, amit két éve csinálnak. Csakhogy amíg ők mesélnek, az emberek a rémes valóságot élik, és a bőrükön érzik a Fidesz rossz kormányzásának következményeit. Azt, hogy az élet egyre nehezebb, a kilátások pedig egyre rosszabbak. Ezt a válságot, a halmozódó problémákat a kormány képtelen kezelni. Sőt a legtöbbet ők okozzák. A kormány rossz gazdaságpolitikája miatt van recesszióban az ország, miközben a térség minden állama megelőz minket. Egy sor elhibázott lépéssel, végleges lenyúlásokkal és átmeneti válságadókkal megfojtották a gazdaságot. Ha nem lesz változás, nem lesz növekedés. Így eszementnek tűnik Orbán legújabb ötlete is a bankrendszer átmagyarosításáról is. A kilátások borúsabbak, mint valaha: további megszorítások jönnek, sokkal súlyosabbak, mint az eddigiek.

AZ ORBÁN KORMÁNY VÉSZESEN FELELŐTLEN

Eddigi hibái és ezek jövőbeni következményei politikai értelemben végzetesek a kormányra nézve. Orbán Viktor nagyon is jól tudja ezt. Nem véletlenül mondta: „ha az IMF jön, én el”. Ez részben már be is következett: egyelőre csak szabadságra ment Matolcsyval együtt. Mintha nem is Orbán Viktor kormányozná ezt az országot.

Láthatóan próbálja eltolni magától a felelősséget. Eddig az előző kormányokra fogtak mindent, mostantól az IMF lesz a hibás. Pedig a felelősség azé, aki kormányoz. Nem lehet másra mutogatni. Őszinte ember, felelős politikus ilyet nem csinál. A mai gondokért igenis a mai kormányt terheli a felelősség.

ORBÁN BUKÁSA TÖRVÉNYSZERŰ

Magyarország az elmúlt húsz évben nem volt akkora bajban, mint ma van. Ezt a kormánypárti politikusokon kívül tudja, mert a saját bőrén érzi mindenki, aki ebben az országban él. Nem véletlen, hogy egyre többen utasítják el Orbán Viktort és pártját. Egymillió szavazójukat, korábbi választóik felét veszítették el. Egyre kevesebben hisznek nekik, és még kevesebben bíznak bennük. A magyarok 80 százaléka, a fideszes szavazók 40 százaléka gondolja úgy, hogy rossz irányba viszi az országot a kormány. És ahogy csökken a híveik száma, úgy apad a legitimációjuk is. A parlamentben még megvan a kétharmaduk, de az emberek között már ennek a töredéke sincs. A nemzeti konzultációnak nevezett levelező tagozatos PR-akcióban 8,2 millióból eddig alig 400 ezer ember válaszolt. Ez kevesebb, mint 5 százalék. Egy huszad. Nem azt állítom, hogy ennyi szavazójuk van. De azt igen, hogy amegmaradt szavazóik egyértelmű jelzést adtak nekik. Orbán 8,2 millió leveléből 7,8 millió a kukában köt ki. Ha valami, hát ez egyértelmű üzenet. Az elsöprő többség számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a kormány tehetségtelen, felelőtlen, hazug, korrupt és erőszakos. Ezekbe külön-külön is szokás belebukni. Együtt pedig törvényszerű.

A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK LEHETŐSÉGE ÉS FELELŐSSÉGE

Orbán tragédiája, és az ország esélye az, hogy a kormány bukásának kiváltó okai már bekövetkeztek – még ha a távozására két évet várni is kell. Ebben a helyzetben a demokratikus ellenzék tagjai együtt és külön-külön is két hibát követhetnek el: ha elbízzák, és ha alábecsülik magukat. Hibázunk, ha nem bízunk a győzelemben. Igenis le lehet győzni a Fideszt, a baloldal egy részének utóbbi időben mért fokozatos erősödése mutatja ezt. De hibázunk akkor is, ha elbízzuk magunkat, és azt gondoljuk, a győzelemhez nincsen semmi dolgunk, elég hagyni, hogy a Fidesz tovább darálja magát. Nem szabad azt hinni, hogy a Fidesz népszerűtlensége elegendő a leváltásukhoz. Nem, a demokratikus ellenzék előtt nagyon sok és komoly feladat áll. Nem kivárni kell a Fidesz vereségét, hanem kivívni a saját győzelmünket.

Nagyon kemény küzdelem lesz. Orbán Viktor foggal-körömmel ragaszkodik majd a hatalomhoz. És nem fog válogatni az eszközökben, hogy megtartsa azt. De annál egyértelműbb lesz így a választás. Mert akkor már nem két vagy több párt, hanem két világ fog megküzdeni egymással. Az elnyomás és a szabadság, az egypárti-egyszemélyi uralom és a valódi demokrácia, a kiválasztott tisztességtelen szűk elit, a közgéposztály és a tisztességes többség, az egyre nehezebb megélhetés és a nagyobb biztonság, a reménytelen jelen és a reményteli, jobb jövő között kell választani.

De az emberek nemcsak az Orbán Viktor uralta világra akarnak nemet mondani, hanem egy másik, jobb jövőre igent. Ezért nekünk ezt a jobb, élhetőbb jövőt kell felmutatni az embereknek, hogy aztán velük közösen meg is tudjuk azt valósítani. De a siker nem egy párton, egy mozgalmon, nem is a már meglévő vagy megalakuló politikai formációk összefogásán múlik. És főleg nem azon, hogy akad-e egy vagy több küldetéstudatos vezető. A küldetéstudatnak sem a mindennapokban, sem a napi politikai küzdelmekben nem veszi sok hasznát az ember. Annál inkább a gyors helyzetfelismerésnek, a határozott, azonnali cselekvésnek. Mert a választások 2014-ben lesznek ugyan, de a győzelemért nap mint nap meg kell küzdeni: már ma, holnap és holnapután. Már most sok dolga van annak, aki valóban tenni akar.

A demokrácia híveinek sikere és az ország jövője azon múlik, hogy van-e elég elszánt, változtatni kész és képes ember, és hogy az ellenzéki erők együtt és külön-külön képesek-e közülük minél többeket hitelesen és hatásosan megszólítani. Velük kell szövetséget kötni. Ebben a szövetségben pedig helye és dolga van mindenkinek, aki érez magában elég tudást és tehetséget, hogy változtasson az ország mai helyzetén.

Ezért nekünk mostantól nem az a dolgunk, hogy a Fidesz elmúlt kétévnyi hibáit soroljuk. Ismerjük ezeket, az egész ország ezeknek issza a levét. Nem is az a dolgunk, hogy nézzük, mit fognak elrontani 2014-ig – még sokat, ebben biztosak lehetünk. Nekünk már azt kell kitalálnunk az emberekkel közösen, hogy milyen legyen a hazánk, és hogy miként élhetnek jobban a polgárai 2014 után.

Ez már nem pusztán szándék a szocialisták számára, hanem határozott cselekvési és haladási irány – amin szilárd elvekkel, konkrét elképzelésekkel, higgadt fejjel és tiszta szívvel végig is megyünk. Homlokegyenest mást kínálunk, mint amit ma megélünk Orbán uralma alatt. Jogbiztonságot, kiszámíthatóságot, esélyegyenlőséget és reményt nyújtunk mindenkinek. Meg fogjuk mutatni, hogy van alternatíva, van élet az Orbán-rendszeren túl, a Fidesz után.

Az MSZP elindult ezen az úton, és egyre többen jönnek velünk a választók közül. Velük közösen, fokról fokra haladva véghez is visszük, amit elterveztünk. És mindenki, aki nemet mond az Orbán-rendszerre, és egyetért velünk –a szövetségesünk.

A szerző az MSZP elnöke