Juszt is

Senkinek sem lehettek kétségei afelől, hogy akkor sem változik semmi, ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenessé nyilvánítja a bírók nyugdíjazásának január elseje óta hatályos szabályozását. Hiszen Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke már jóval az AB döntése előtt leszögezte: ha alaptörvény-ellenesnek minősíti is (esetleg) a testület a szabályozást, abból még nem következik, hogy a már nyugdíjba küldött bírók visszakapják hivatalukat. Ahhoz előbb munkaügyi pert kell indítaniuk, és persze meg is kell nyerniük.

S bár Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az MTI-nek még azt mondta: a kormány szerdán értékeli az AB döntését, és akkor alakítja ki álláspontját arról is, miként lehet feloldani a taláros testület által a szabályozásban feltárt ellentmondásokat, főnöke, a miniszterelnök egy órával később már nem hagyott kétséget afelől, mi (lesz) a megoldás: a rendszer marad. Ezek szerint az elvileg a kormányt és annak fejét is ellenőrző parlament így fog dönteni, bár lehet, hogy azt a képviselők még nem tudják.

Pedig a kétharmados többségnek egy szava sem lehet. Az alkotmánybírók a történeti alkotmányunk vívmányait is figyelembe véve hozták meg döntésüket, ahogy azt az alaptörvény előírja. Indoklásukban külön is hangsúlyozták: a bírói függetlenséghez vezető folyamat Magyarországon a bírók elmozdíthatatlanságának kimondásával kezdődött, s hogy a magyar bírók 1869 óta 70 éves korukig ítélkezhetnek.

De mindez most nem számít. A hazai jogtörténet vívmányait semmibe veszi az új szabályozás? Az sem számít. Alaptörvényellenes. Na és? Ha a kormánytöbbség egyszer azt mondta, hogy az öreg bíró nem bíró többé, az úgy is lesz, bárki bármit mondjon is.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.