Mindegy, hogy maga Handó Tünde, az Országos Bírói Hivatal majdnem mindenható elnöke is elismerte: a központi nyilvántartás hiánya miatt fogalmuk sincs, hol mekkora a bírók leterheltsége. S az is mindegy, hogy nincs két egyforma ügy, tehát az egynemű számszerűsítésnek önmagában semmi értelme. Handó úgy érvel, hogy egy bírósági ítéletre komoly hatása van annak, hol követték el a bűncselekményt. Enyhébb ítéletre számíthat, aki a fővárosban vagy Győrben sérti meg a törvényt, mint aki Békésben.

Budapesten ugyanis 157 ügy jut egy bíróra, Békésben viszont csak 28. Ha most úgy gondolnák, hogy emiatt egységesebb ítélkezési gyakorlaton törik a fejüket, esetleg több bírót kezdenek foglalkoztatni a fővárosban, nagyot tévednek. Nem: fáradtságot nem ismerve főként a kiemelt budapesti ügyeket és a perekben érintetteket – például tanúk tömegét – utaztatják vidékre.

A hatékonyság viszont jó szlogen (Hagyó Miklós pere például mindjárt öt hónappal a vádemelés után megkezdődhetett éppen Kecskeméten, ahol Zuschlag János igen durva ítéletet kapott, s nemrég ott mondtak ki börtönt Kolompár Orbánra is), ki lehet használni az emberek amúgy érthető morgását az elhúzódó perek miatt, s alkalom adódik arra is, hogy a kiemelt ügyeket „lojálisnak” gondolt bíróságokra szignálják.

Amúgy az elnök asszonynak egyetlen baja volt az 1997 óta működő rendszerrel: hogy önigazgató bírói testület, „egy szovjet” irányította. Az átszervezéssel ezt sikerült megoldani. Most már a bírók szakmai autonómiáján a sor. Még ha az ügymenet döcög is kicsit. Várhatóan ma dönt ugyanis az Alkotmánybíróság a bírók nyugdíjazásának ügyében, és az előzetes hírek szerint a testület megsemmisíti azt a törvényi rendelkezést, amely a bírók szolgálati jogviszonyának felső határát az általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz (62 év) köti.

Azt ne kérdezzék, hogy mi értelme van az amúgy is agyonterhelt bírói kar megtizedelésének (az idén a 2900 fős testület majd tíz százaléka, 274 bíró vonul nyugállományba), hacsak aljasul nem feltételezzük, hogy egy egész generációt kell valahogyan eltüntetni. Ami sikerülni fog, mert teljesen mindegy, mit mond az AB. Az alaptörvényt, amelybe szintén belelopták ezt a korhatárt, nem írhatja át, csak azt teheti szóvá, hogy nem egyértelmű a nyugdíjkorhatár fogalmának meghatározása.

Handó Tünde megvonja a vállát: már átvették a felmentési okiratokat, így legfeljebb munkaügyi bírósághoz fordulhatnak, visszaperelve volt állásukat. De inkább csak a fizetésüket – legjobb esetben is.

A fékek és ellensúlyok kérdése a vezetői stíluson is múlik – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke a bíróságok napján, a múlt héten.Mi megelégednénk csupán az igazságszolgáltatás függetlenségét garantáló intézményrendszerrel.