A Klubrádió a bírósággal úgy jár, mint az a beteg, akinek az orvosok hosszas kivizsgálás után megállapítják ugyan a baját, de a gyógyítást csak nem kezdik meg. Az operációhoz ugyanis mindig kell még egy vizsgálat, de arra heteket kell várni, amikor pedig nagy nehezen megvan, akkor kiderül, hogy közben elveszett egy másik lelet, és megint újra kell kezdeni a sorban állást. 

Eközben a beteg gyengül és sorvad, a végén pedig meghal. Elméletileg mindenki tette a dolgát, ahogyan kell, az orvos is, az ápoló is, a Klubrádió ügyében az elsőfokú bíróság, most meg a másodfokú is. Csak ez nem segít a rádión.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtöki határozata, amely hatályon kívül helyezte az általa hibásnak ítélt elsőfokú döntést, hogy a Klubrádióé a 92,9-es közösségi ingyenes frekvencia, és teljesen új eljárást írt elő, valójában egy újabb csapás a létéért, a megmaradásáért több fronton is harcoló, közben azonban egyre gyengülő rádiónak. Nemcsak érdemes felidézni, hanem kötelező rögzíteni, hogy a Klubrádió ezt a 92,9-es frekvenciát még 2010 tavaszán, tehát több mint két évvel ezelőtt nyerte el.

A kormányváltás közelében és attól való félelmében azonban az akkori médiahatóság, az Országos Rádió- és Televíziótestület nem kötött vele szerződést, a mostani, csak fideszes jelöltekből álló Médiatanácsnak pedig már esze ágában sem volt szerződni, hiszen elnöke ezt a frekvenciát eredetileg is másnak, a Katolikus Rádiónak szánta.

Egyre biztosabban állítható, hogy a Klubrádió frekvenciáért folytatott harca a magyar sajtószabadságért való küzdelem egyik jelképévé vált. Az, hogy a Médiatanács a múlt héten azzal az indoklással zárta ki a 95,3-es frekvenciatenderből, hogy a kétszázharmincöt oldalas pályázati anyag szöveges oldalainak üres hátlapjai nincsenek beszámozva és aláírva, azt bizonyítja, hogy a hatóság minden lehetséges, még a legképtelenebb eszközzel is a kormányt bíráló ellenzéki véleményeknek is teret adó rádió elhallgattatására törekszik. A Fidesznek változatlanul az a célja, hogy korlátlanul felügyelje a teljes írott, elektronikus és online sajtót, elfoglalhassa a közszolgálati médiát, hogy csak a kormánypártok szellemiségéhez közel álló rádiók és televíziók kaphassanak frekvenciát, és hogy minden módon sakkban tartsa a kormánnyal vitatkozó, az ellenzék álláspontját is bemutató orgánumokat.

Csaknem két év telt el, amíg a bíróság másodfokon ítéletet hozott a 92,9-es frekvenciáról szóló vitában. Az újrainduló eljárás miatt ugyanennyi időbe telhet, míg jogerős döntés születik. Ha 2014 nyarán a bíróság mégis úgy dönt, hogy a Klubrádióé a 92,9-es frekvencia, akkor az segít-e majd a rádión, a magyar nyilvánosságon és a sajtószabadságon? Bírja-e a beteg még két évig a küzdelmet, a megalázást, a megpróbáltatást? Szolidárisak vagyunk vele, biztatjuk, támogatjuk, hogy szóljon, hadd szóljon – amíg csak bírja!