Az RMDSZ védelmében
Kövér László egy lapinterjúban (MH, július 9.) szabályos vádiratot szerkesztett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ellen, azzal a sugalmazással, hogy az hosszabb ideig volt kormányon, mint „a posztszovjet térség” bármely pártja (ez tévedés: az MSZP két évvel „veri” az RMDSZ-t), de hatalmi helyzetét nem a magyarság hasznára, hanem a kárára fordította. Vezetői „felelősek az erdélyi magyarság drámai fogyásáért, gazdasági és társadalmi elsúlytalanodásáért és politikai jogainak folyamatos kétségbe vonásáért, megnyirbálásáért, az autonómia célkitűzésének elsikkasztásáért”.
Több szellemi önállóságot vártam volna el a magyar parlament elnökétől. E vádak tudniillik szótagra azonosak Tőkés László és Szász Jenő kirohanásaival. Másodsorban: nem gusztusos a Kövér–Szász duó önkormányzati kampányának kudarcát az RMDSZ-en „leverni”, s nem kimondani, hogy fiúk, én Erdélyben megbuktam. Még kevésbé gusztusos a romániai magyarság rendíthetetlen kedvencét bosszúból „lebolsevikozni”, amikor az RMDSZ csakis jobbközép román pártok társaságában kormányzott Bukarestben, és előbb lett az európai konzervatív pártcsalád tagja, mint a Fidesz.
A lényeg azonban nem ez. A lényeg az, hogy amikor kormányon volt, az RMDSZ ügyesen és a magyarság javára politizált. Mivel a román pártok három esetben se tudtak nélküle kormányozni, olyan programokat fogadtatott el, amelyek a szándék szintjén se szerepeltek a román politikusok előjegyzési naptárában. Megnyilvánult ez a magyaroktól elkonfiskált javak (polgári és egyházi ingatlanok, földek, erdőbirtokok, közbirtokossági vagyontárgyak) visszaszolgáltatásában, a 20 százaléknál több magyar polgár lakta települések (1,1 millió ember) anyanyelvhasználati jogainak (önkormányzat, bíróságok etc.) kiterjesztésében, önálló magyar nyelvű középiskolák és egyetemi karok létesítésében, a magyar státustörvény előírta direkt támogatások korlátlan (a szlovákok által megtagadott) érvényesítésében egész Románia területén, a magyar nyelvű alsó tagozatos tanítók pozitív diszkriminálásában (megemelt fejkvóta), egy olyan nemzeti jelkép, mint az aradi Szabadság-szobor köztéri elhelyezésében, létfontosságú székelyföldi infrastrukturális beruházások (utak!) kitaposásában, Basescu szlovák mintára hajazó „megamegye”-tervének megtorpedózásában és tucatnyi más dologban még.
Hogy „fogy a magyar” Erdélyben? A népességfogyás európai szindróma, Romániában megtetézve a magyar óhaza szívóerejével. Hogy az erdélyi magyarság gazdaságilag ellehetetlenült volna? Minden személyes tapasztalatom ez ellen szól. Ráadásul annak ismeretében, hogy itt 4 millióan élnek a létminimum alatt, jobb volna, ha Kövér nem a szomszéd felé pillantgatna. Ami pedig az autonómiát illeti: gondolja a Fidesz második embere, miként Tőkésék, hogy a magyaroknak van zsarolási potenciáljuk? Szász (és Orbán) barátja, az immár felfüggesztett Basescu elnök kinyilatkoztatta, hogy a magyar többségű megyéknek épp annyi autonómiájuk lesz, mint a románoknak, és punktum. Ha Basescu így, akkor Ponta hogy?
Egyébiránt a Kövér-interjú inkább derültséget, mint dühöt keltett Bukarestben. Olvasták: az interjúalany nyugodtan alszik. Kommentálták: de álmában félrebeszél.
