Brüsszel, és főleg az Európai Néppárt, félti a román jogállamiságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. Ha egy EU-tagállamban az ellenzék aggódik, arra Brüsszelnek valóban oda kell figyelnie. Ám az EPP vezetőit most megvezették. A bukaresti kormány intézkedései nem érintik az igazságszolgáltatást, ilyesfajta kapcsolat csak a pénteken felfüggesztett államelnök fejében jött létre.

Traian Basescu arra a „sejtésre” építi kampányát a menesztéséről szóló referendum előtt, hogy a szociálliberális kormánytöbbség (USL) valódi célja az igazságszolgáltatás térdre kényszerítése. A múlt héten szédítő iramban követték egymást a változások. A kormány előbb megkönnyítette az államfő leváltását, és bár a referendum törvénymódosítása nem volt a leggavallérosabb egy nappal az elnök felfüggesztése előtt, a jogállam lebontásáról beszélni enyhén szólva túlzás.

Az elnököt most ugyanúgy lehet meneszteni, ahogy megválasztják, vagyis a választók többségének szavazatával. Az alkotmánybíróság korábban kimondta, hogy ez így helyes. Ennek ellenére Basescu demokrata-liberálisai (PDL) alig több mint két hónapja egy jogszabállyal gyakorlatilag bebetonozták az államfőt. Ez a helyzet változott most meg.

Basescu szerint az ombudsmant azért menesztette a kormány, nehogy megóvja az elnök (nép általi) leváltását előkészítő jogszabályokat. Ezt nem is vitatja a kabinet, de azt igen, hogy foglalkoztatná az állampolgári jogok biztosát az elnök sorsa. A kabinet visszaállította a 2010 előtti rendet, amikor az alkotmánybíróság a parlamentnek csak az általános érvényű jogszabályait ellenőrizhette. Egyedi döntéseit nem. Attól tartott ugyanis a kormányzat, hogy az alkotmánybíróság Basescu-párti többsége érvényteleníti az elnök felfüggesztését kimondó parlamenti határozatot. Tudni kell, hogy a román alkotmánybírákat a pártok jelölik, többségük soha nem tevékenykedett bíróként. Két éve az ellenzéken lett volna a jelölés sora, de az akkor kormányzó PDL felrúgta a rendet, és egy éjszaka alatt kinevezte a saját embereit. Pontáék inkább védekeztek, mint támadtak.

Az ellenzéki házelnökök leváltása jogilag a legaggályosabb lépés, de Ponta jelezte, hogy kész visszacsinálni bármit, ha kiderül, hogy nem felel meg az alkotmányos normáknak vagy az európai szabványoknak. Azt az utat követi, amit annak idején Orbán Viktor: megy előre, aztán majd visszakozik, ha nagyon muszáj. Basescut most a lakosság 65 százaléka menesztené, vélhetőleg ugyanaz a kétharmad, amely a kormányzó szociálliberálisokat támogatja. A szocdemeket a külföldi bírálatok gyaníthatóan arra késztetik, hogy összezárjanak a kormány mögött. A liberálisokkal kapcsolatban viszont már vannak kételyeim, őket Brüsszel nemtetszése elriaszthatja. Igaz, arra is gondolhatnak, hogy Basescu menesztése esetén először lehet Romániának liberális elnöke.

Nem tudni, melyik érv lesz erősebb, egy biztos: a jobbközép PNL támogatóinak egy része nem nézi jó szemmel a szocdemekkel kötött szövetséget, ezért az elnök innen igenis hódíthat el szavazatokat. A játszma nyitott.

Basescu el?