Tisztelt Kelecsényi László!

Köszönjük megkeresését, amint az honlapunkon is olvasható, kéziratot csak kinyomtatva, postai úton beküldve tudunk elfogadni, maximum egyoldalas szinopszis kíséretében. Ezen kéziratot nem küldjük vissza, és amennyiben hat hónapon belül nem jelzünk vissza, az azt jelenti, hogy a beküldött munkát nem fogadtuk el közlésre.

Üdvözlettel:

Heintz Katalin

2012. január 10.

Könyvelt küldemény feladóvevénye

– Ajánlott A címzett neve: Libri Kiadó, 1066 Nyugati tér 1.

Tömeg: 865 g – Feladási díj: 1080 Ft – Felvételi idő: 2012. 01. 13. 15:33

Küldeményazonosító: RL14280105583923 – Felvevő aláírása: BUDAPEST 8 – 1428 01104075

T. Kiadó!

Kérem, tájékoztassanak, hogy megkapták-e a kéziratot?

Üdvözlettel

Kelecsényi László

2012. február 21., 10:44

Tisztelt Kelecsényi László!

Szivárványgömb című kézirata 2012. január 17-én beérkezett szerkesztőségünkbe.

Üdvözlettel: Heintz Katalin

2012. február 21., 12:37

Tisztelt Kelecsényi László!

Főszerkesztőnkkel történt egyeztetésemre hivatkozva, türelmét kérném még a jövő hét végéig. Addigra tudnak választ adni kérdésére.

Üdvözlettel

Heintz Katalin

012. április 3. Kedves Katalin!

Rendületlenül várom kiadójuk válaszát.

Üdvözlettel

Kelecsényi László

2012. május 11.

Közgyűlési közjáték

Kedves Péczely Dóra!

Tegnap láttam Önt a közgyűlésen. (Szépírók Társasága)

Lépcsőházi gondolatom támadt: kérem, nézzen utána a kiadójuknál január vége óta „olvasás alatt” lévő Szivárványgömb című regényem kéziratának.

Tagtársi üdvözlettel

Kelecsényi László

2012. május 17.

Kedves László!

Holnap utánanézek!

Üdvözlettel Péczely Dóra

Az iPhone készülékemről küldve

2012. május 21.

(További válasz vagy üzenet nem érkezett.)

Kedves Katalin!

Tényleg nem írta meg, melyik jövő hét végéig???

Üdvözlet: Kelecsényi L.

2012. május 29.

Erre a levélre válasz nem érkezett.

Kedves Katalin!

Nem szűnő kíváncsisággal kérdezem, immár nem először, nem is másodszor, hogy most vajon milyen elfoglaltságra hivatkoznak a kiadó munkatársai, amiért képtelenek január óta vacak kis kéziratomat elolvasni.

Elmúlt a könyvfesztivál, kezdődik a könyvhét, aminek a kötetein már nem dolgozhatnak, mert akkor nagy baj lenne.

Ne fáradjon, kitalálom.

Most szabadságon lesznek. Vagy Cosmopolis-féle alirodalommal vannak elfoglalva.

Igaz, mi a fenét is akarok, még nem telt le a hat hónap.

Üdvözlettel

Kelecsényi László

2012. június 6.

Erre sem érkezett válasz.

Kedves Heintz Katalin!

A hatodik hónapban vagyunk – mindenféle értelemben. Nem várom meg a kilencediket. Kérem, készítse elő a kéziratomat, mert a közeli napokban, előzetes telefoni egyeztetés után, bejövök érte.

Kelecsényi László

2012. június 27.

Válasz nélkül maradt.

Július 3-án, kedden, egy hőgutás napon, felkerekedtem, hogy elmenjek a kéziratért. Előtte többször hívtam őket, de nem vették fel a telefont. Sebaj, irány a Nyugati tér. Az 1-es szám a pályaudvarral szembeni üvegpalota. (Ahol kamaszlányok haltak meg.) A portás megkérdezi, és beírja egy füzetbe a nevemet. Építőmunkások társaságában (vagy lehet, hogy rombolók?) felliftezek a hatodikra. Mindjárt a bejárati ajtó mellett ül, aki nem válaszolt utóbbi leveleimre. Mondom a nevemet, meg hogy miért jöttem. „Lenn van a portán”, válaszolja szemrebbenés nélkül. Mármint a kézirat.

Lefelé gyalog megyek. Olyan a lépcsőház, mint egy Wenders-film díszlete. Bontás, rombolás, pusztítás. Odalenn a harmincas kapuőr hosszasan keresi az „anyagot”. Ez az elsőmunkanapja itt, árulja el nekem. Ő nem tehet semmiről sem. Tényleg: ki tehet itt bármiről is. Hát én. Mi a fenének kell nekem regényt írni?!

A szerző író