Nagy sikerként állította be a kormány, hogy a múlt héten az EU pénzügyminiszterei feloldották a 2013-as kohéziós támogatások részleges felfüggesztését. Igaz, azt senki sem gondolta komolyan, hogy ezeknek a kifizetéseknek a felfüggesztésére valóban sor kerül. A szankciófenyegetés egyébként bevált: a frissített magyar konvergenciaprogram számai már kielégítették az uniós előírásokat. Azt azonban, hogy a magyar költségvetési és gazdaságpolitikától továbbra sincsenek elájulva Brüsszelben, bizonyítják a konvergenciaprogramra és a nemzeti reformprogramra érkezett európai bizottsági ajánlások, és hogy egyelőre nem kerülünk ki a költségvetési hiány mértéke miatt zajló eljárás alól.

De a múlt héten a cafeteria-rendszer átalakítása, a kereskedelmi és a telekommunikációs válságadó miatt indított kötelezettségszegési eljárások ellenére érezhető az igény az Európai Bizottság részéről, hogy „depolitizálja” a magyar ügyeket. (Az erre irányuló nagy igyekezetben a bizottsági szóvivő képes volt azt mondani, hogy ezek nem is hivatalos eljárások.) Egyrészt magához képest sokat elért az EU, olykor más európai szervezetek segítségével. Bíróság elé vitték a bírák nyugdíjaztatását és az adatvédelmi biztos ügyét, az igazságszolgáltatási és jegybanktörvényt átszabta a kormány. Médiaügyben még nincs lefutva a meccs a velencei bizottsággal, amely még több más magyar szabályozás miatt is vizsgálódik. Ezek rendre felbukkanhatnak az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének napirendjén. Az Európai Parlament jelentéstevője szeptemberben utazik Magyarországra tényfeltáró útra.

Figyelembe kell venni azt is, hogy az euró válsága miatt az EU sok értelemben a túlélésért küzd. Marginális a magyar probléma. Ráadásul a nemzeti közvélemények felkorbácsolására képes „nyugati” sajtó is el van foglalva az euró megmentésével, a magyar ügyek túl technikaiakká váltak ahhoz, hogy nyomást tudjanak gyakorolni az újságcikkek, amelyekben először el kell magyarázni, hogy ki az az Orbán Viktor.

Európa most nem engedheti meg magának, hogy egyetlen tagállamot is elidegenítsen, amikor az integrációban óriáslépések megtételére van szükség.

Az unió megcselekedte, amit megkövetelt a jog. Sőt többet is. Brüsszelben példa nélkülinek értékelik, hogy januárban José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nemcsak a törvény betűjének, hanem szellemének betartására is felszólította a magyar kormányfőt.

Ahogy nem kellett összeesküvést keresni abban, hogy az unió figyelmének középpontjába kerültünk, úgy ahhoz sem kell elméletet keresni, hogy a reflektorfény lekerült rólunk.