Hét és fél
A hiányzó személyek és megoldások beárnyékolják, az európai részvevők viszont felvillanyozhatják a nyolcak csoportjának (Egyesült Államok, Kanada, Japán, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Oroszország) az amerikai Camp Davidben ma kezdődő csúcstalálkozóját.
A világ megvitatandó problémáinak listája hosszú, ám miután Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondta a részvételt, s maga helyett Dmitrij Medvegyev kormányfőt küldi, a létszám hét és félre apad, nyilvánvalóvá téve, hogy amiben egyéb nemzetközi fórumokon eddig sem lehetett dűlőre jutni – mint például a szíriai válság eszkalálódása, az iráni atomprogram ellenőrzése –, abban most sem lépnek előre.
Az eltérő orosz – és a nyolcas körben nem is képviselt kínai – érdekek miatt. Barack Obama elnöknek az amerikai–orosz viszony újraindítására tett javaslata óta a fokozatos elhidegülés jellemzi a kétoldalú kapcsolatokat. Az orosz elnökválasztási kampányban Putyin Amerika-ellenes jelszavakkal és a Washington által tervezett rakétaernyő elutasításával próbált magának híveket szerezni. S újra elnökként inkább Kínára és Németországra tekint, mintsem az Egyesült Államokra.
A találkozót így eluralhatja az eurózóna válságának újabb szakasza, a pontosan két éve lappangó görög csőd aggasztóan rossz kezelése. Ez a krízis a globális, s benne a választási évben lévő amerikai gazdaság fellendülését leginkább fékező tényező. E bonyolult kérdést egyszerűen tálalta az amerikaiak elé Barack Obama: ha Európa követte volna az Egyesült Államokat, ma nem itt tartana.
Az amerikai elnök ráadásul erősítheti a nyolcak közt újonc francia elnök, Francois Hollande és Mario Monti olasz technokrata miniszterelnök álláspontját a némettel szemben, hogy a mind kevésbé versenyképes Európában sokkal nagyobb figyelmet kéne fordítani a gazdasági növekedésre. E kitétel alól Németország a kivétel. Még David Cameron brit miniszterelnök is osztja a francia és olasz nézetet, miközben tanácsot ad az eurózónának: a túléléshez sokkal mélyebb integrációra lesz szükség. De ha az erős mag ily módon megmenti a valutaövezetet, akkor vajon hol lesz a helye Nagy-Britanniának?
A világgazdasági erőviszonyokat mind kevésbé tükröző csoportot egy évvel ezelőtt Deauville-ben azonban nem az eurózóna válsága mentette meg az eljelentéktelenedéstől, hanem az arab tavasz. A demokratikus átalakulás reményét táplálva és Kadhafi megbuktatása mellett hitet téve a nyolcak fellépése ígéretesnek látszott. Ám Észak-Afrikában és a Közel-Keleten sokat romlott a helyzet. Széttart a hét és felek körében az amerikai és az európai gazdasági teljesítmény, amiként a külpolitikai szándékok is szétválnak. Ellentétben Deauville-lal, e széttartó folyamatok tisztázása értékeli fel a mai találkozót.
