Valaki a Barcelona játékmódjához hasonlította a Fidesz-tempót. Ahogy a katalán labdazsonglőrök is fenntartják a pálya minden pontjáról való azonnali támadás lehetőségét, szinte soha nem adják át a labdát az ellenfélnek, a Fidesz is folyamatos össztűz alatt tartja a túloldalt s a figyelmünket.

A legváratlanabb helyről bombáz bennünket, hol a telefonos adó, hol még elképesztőbb sarcok ötleteivel. A Fidesz felső vezetésének nem titkolt célja a háborús pszichózis fenntartása. Mi pedig politikától mentes pillanatokra vágyunk. Olyanokra, amelyekben nincs szabadságharc meg Selmeczi Gabriella. Ellenben van jó levegő, vízcsobogás, séta az erdőben, felelőtlen futkározás. A kiélezett hangulatban folyamatosan ki vagyunk téve a sérülésnek. S ahogy nyakig merülünk Orbánék idegesítő polgárháborújába, egyre inkább szükségünk volna több távolságra és időre ahhoz, hogy erőt gyűjtsünk a túléléshez.

A háborús pszichózisnak van túloldala is. A mindenkivel – EU-val, IMF-fel, külső és újabban egyre több belső „ellenséggel” – hadakozó orbáni adminisztráció azt látja, hogy az elcsigázott ország fárad, az ellenállás gyérül. Az utcai tiltakozások nem rejtenek számukra olyan veszélyt, aminek meghátrálás lenne a következménye. Nincsenek kezelhetetlen tömegek a tereken, az elégedetlen polgárok visszahúzódnak, a társadalom lenyeli a fojtogató terheket. A közvélemény-kutatók azt jelzik, nincs nagy gond a támogatottsággal, nem csökken jelentősen pártunk kormányának népszerűsége akkor sem, amikor pedig nyilvánvalóan csaltak a földhaszonbérletek pályázatain. A jelek szerint az sem izgatja őket, ha Péter-Pálkor a gazdák, akiket most a Fidesz-klientúra, ki tudja hányadszor, becsapott, lángba borítják a határt.

Elő lehet állni azzal is, hogy a 98 százalékos extra adót a fideszes uraknak már ne kelljen fizetni. A kemény kormányzás illúzióját fenntartó Baráti Zsebek Nemzeti Kormánya úgy érezheti, megteheti, ami más időkben nem volna lehetséges. És a végén elveszti azt a képességét, amivel reagálnia kellene a robbanásveszélyes helyzetekben. Felkészül a nagy ügyekre, s úgy veri át a telefonsarcot, hogy előtte kiordíttatja a kilátásba helyezett netadóval az ideges közvéleményt. Titkosítja az állami földek gyanús pályáztatási hátterét, s a megszokott fideszes jogászkodással hárítja el a támadásokat. De nem veszi komolyan a csip-csup ügyeket.

Lehet, hogy az Orbán-kormánynak is lesz olyan „kis” ügye, amelybe rövid idő alatt belebukik. Akkor majd ugyanúgy kevés lesz a minden elképzelhető pontról lövünk és támadunk jelszava, mint az örökké veszélyt jelentő Barcelona esetében.

Az összehasonlítás egyébként sántít. A Barca – a BL-döntő kihagyása ellenére is – elképesztő hatékonysággal építi stratégiáját. A Fidesz-háborúról annyit tudunk, hogy fülsiketítően hangos. Látni fogjuk viszont az összeomlás csendes pillanatában, hogy mennyire üres.