Amikor a német válogatott jó egy hónap múlva Lvovban Portugália ellen kifut a pályára, könnyen lehet, hogy egyetlen német politikus sem lesz a lelátón. 

Meg a német válogatott összes meccsén a júniusban induló lengyel–ukrán labdarúgó-Európa-bajnokságon. Németországban egyre erőteljesebbé válnak azok a hangok, amelyek azt sürgetik, Berlin hivatalosan ne képviseltesse magát a kontinensviadalon. A Der Spiegel értesülései szerint Angela Merkel kancellár is komolyan fontolgatja, hogy nem utazik el Ukrajnába. Az egykori NDK-ban nevelkedett kormányfőnek egy másik egykori NDK-s polgár, igaz, egy volt ellenzéki és másként gondolkodó mutatott példát. A nemrég szövetségi elnökké választott Joachim Gauck, aki a Julija Timosenko exkormányfő meghurcolása miatti tiltakozásként lemondta részvételét a közép-európai államfők Jaltában esedékes májusi csúcsán.

Maga a Timosenko-ügy legalább annyira átláthatatlan, mint az 51 éves politikusnő felemelkedése és meggazdagodása. Az viszont eléggé egyértelmű, hogy Timosenko régi ellenlábasa, Viktor Janukovics ukrán elnök az igazságszolgáltatást használja fel, hogy kíméletlenül leszámoljon riválisával. Összehoztak annyi vádpontot, amelyek alapján börtönbe vetették Timosenkót, s Janukovicsékat az sem riasztotta el, hogy a „per” a Moszkvával fenntartott viszonyt is alaposan megterheli.

Timosenko mindig is szerette megkoreografálni fellépéseit. Az interneten felbukkant fotók – amelyeken a börtönben éhségsztrájkot kezdett asszony a bántalmazását bizonyító kék-zöld foltokkal a testén látható – azonban az utolsó cseppek voltak a pohárban. Legalábbis Merkelnél, aki nőként végképp nem tolerálhatja, hogy 2012-ben valakivel ilyen brutálisan bánjanak egy világeseménynek otthont adó országban.

A bojkottal persze nem árt csínján bánni. A hidegháború korszakából tudjuk, a moszkvai, majd a Los Angeles-i olimpia bojkottja alapvetően a sportolóknak ártott. Sportot és politikát veszélyes keverni, de azért jó ideje ezt teszik. A futballban is, hiszen a labdarúgás óriási üzlet és tömény politika. Részben politikai döntés is volt, amikor Michel Platini az UEFA elnökeként úgy határozott: az „új Európába” viszi a kontinenstornát. Lengyelországgal nincs is probléma, Ukrajna viszont tele van „aknamezőkkel”.

Keleti szomszédunknál persze valamivel finomabbak a módszerek, mint mondjuk a Forma–1-es futamnak otthont adó Bahreinban, hiszen az öbölbeli monarchia szaúdi csapatok segítségével verte le a több demokráciát követelő tüntetéseket. Bojkott helyett érdemesebb lenne a nyugati politikusoknak is Ukrajnába menniük és tüntetőleg mutatkozniuk ellenzéki politikusokkal, másként gondolkodókkal. Uli Hoeness, a Bayern München befolyásos elnöke erre biztatta a német válogatott tagjait. Képzeljük csak el Bastian Schweinsteigert és társait, amint megjelennének a harkovi börtönnél, hogy meglátogassák Timosenkót. A kép nem a Nationalelfnek lenne kínos.