Ezután az egész világ a TEK-en nevetett, ám ez hiba. Úgy tűnik, hogy a TEK lassacskán Orbán Viktor miniszterelnök saját titkosszolgálata lesz.

Eközben az Országgyűlés elnökének, Kövér Lászlónak már saját fegyveres őrsége van, mivel csütörtökön a törvényhozók elfogadtak egy jogszabályt, amely külön fegyveres rendőrséget állít fel a Parlament védelmére. Ennek is rendkívüli hatalma van, olyan, amely normális esetben nem tartozik egy parlamenti őrségre. Ez a parlament az egyetlen Európában, amelynek olyan saját őrsége van, amelynek jogában áll magánlakásokat átkutatni és ott „cselekedni”.

Nézzük azonban a TEK-et! Ez 2010 szeptemberében, nem sokkal a Fidesz-kormány hatalomra kerülése után alakult meg, kormányrendelettel. A TEK a rendőrség és a biztonsági szervezetek szokványos parancsnoki rendjén kívül található. A miniszterelnök közvetlenül nevezi ki (és bocsáthatja el) a vezetőjét, és csak a belügyminiszter áll a hierarchiában a kormányfő és a TEK parancsnoksága között. Ismert, hogy a szervezet vezetője a miniszterelnök bizalmasa. A TEK-et a Belügyminisztériumon belül szervezték meg terrorellenes rendőri egységként, a megszorítások közepette 10 milliárd forintos költségvetéssel. Azóta már közel kilencszáz alkalmazottja van.

Miért volt szükség a TEK-re? Amikor megalapították, a kormány azt mondta: 2011. január 1-jétől Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, melynek során az ország számos fontos találkozó helyszíne lesz, ez pedig szükségessé tesz egy magas színvonalú terrorellenes erőt. Ám azóta hiába ért véget az elnökség, a TEK tovább nő. Többen meglepődtek, amikor Orbán Hajdu Jánost, személyi testőrét nevezte ki a szervezet vezetőjének. Mivel a TEK feladatai közé tartozik a miniszterelnök védelme is, sokan úgy vélték, Orbán csak azért hozta létre a csapatot, hogy közpénzből fizethesse megbízható testőrét. Ám kiderült, hogy az „urambátyámság” a legkisebb gond a TEK körül.

A TEK ma már egy olyan titkosrendőrség, amelyet minden autokratikus vezető szeretne. Lassan, de biztosan kapott egyre több hatalmat a rendőrségi törvények folyamatos módosításával. Ezeket akkor verték át a parlamenten, amikor az több száz más törvényt is elfogadott, és amikor a legtöbben, köztük én is, észre sem vették. A TEK új jogköreiről gyakorlatilag nem volt nyilvános vita Magyarországon.

Mit is tehet a TEK?

Titkos megfigyelést folytathat anélkül, hogy azt indokolnia kellene vagy a kormányon kívül bárkitől engedélyt kellene kérnie rá. A rendőrségi törvény 2010 decemberében elfogadott egyik módosítása a TEK-et hivatalos rendőri erővé nyilvánította, és jogot adott neki arra, hogy bárki után kémkedjen. A TEK-nek joga van magánlakásokba bemenni és azokat átkutatni, titkos lehallgatásokat folytatni, hang- és képfelvételeket készíteni emberekről a tudtuk nélkül, leveleket és postai csomagokat titokban átkutatni, illetve elektronikus adatokhoz (számítógépes fájlokhoz, e-mailekhez) hozzáférni. Ezekről soha nem kell tájékoztatni azokat, akik ellen irányulnak – és igazából senkit sem. Valójában, mivel ezek nemzetbiztonsági információk, senki sem tudhat róluk. A törvény arra sem állít fel korlátokat, hogy ezeket az adatokat milyen hosszan tárolhatják. A „normális” magyar rendőrség akkor mehet be magánlakásokba és hallgathat le telefonokat, ha erre egy bíróság engedélyt ad. A TEK ügynökeinek nem kell bírói felhatalmazás ahhoz, hogy kémkedhessenek valaki után – csak az igazságügy-miniszter engedélyére van ehhez szükség. Ennek következtében a titkos megfigyelésekre beadott kérelmeket soha nem vizsgálja felül független szervezet. Az igazságügy-miniszter hagyja jóvá annak a titkosrendőrségnek a kérelmeit, amelyet a belügyminiszter működtet. Mivel mindketten ugyanannak a kormánynak a tagjai, mindketten ugyanabban a politikai csapatban játszanak.

A TEK hatalmát 2011. december 30-án ismét bővítették. Ez az a nap volt, amikor egy nagy, év végi hajrában sok más törvényt is elfogadtak. Ezek alapján a TEK-nek most már joga van bárkiről személyes adatokat gyűjteni úgy, hogy kikéri azokat pénzügyi szervezetektől (például bankoktól vagy brókercégektől), biztosítóktól, kommunikációs vállalatoktól (például mobilcégektől vagy internetszolgáltatóktól) – és állami szervektől. Ezek a szervek pedig nemcsak bűnügyi és adóhatósági nyilvántartásokkal rendelkeznek, hanem oktatási és egészségügyi adatokkal is. Ha a TEK megkeresi őket, sem a magáncégek, sem az állami szervek nem tagadhatják meg az adatszolgáltatást. 2011 decembere előtt is kikérhetett ilyen adatokat a TEK, de csak akkor, ha bűnügyi nyomozással kapcsolatban volt rá szüksége, és ha ügyészségi engedélyt kapott hozzá. Tavaly december óta erre nincs szükség, gyakorlatilag nincs semmiféle korlátja annak, hogy milyen adatokat gyűjtenek, és ehhez senki engedélyére nincs szükségük.

Ha egy szervezetet (mondjuk egy internetszolgáltatót, bankot vagy állami szervet) megkeres a TEK, hogy adjon át számukra személyes információt, akkor az a szervezet erről senkit sem értesíthet.

A legtöbb olyan magyar, aki ismeri az alkotmányjogot, azt mondaná, hogy mindez illegális. Az 1989-es változások után az Alkotmánybíróság hamar lebontotta a régi rendszert, amelyben az állam egyetlen helyen rengeteg személyes információt gyűjthetett össze az állampolgárokról. 1991-ben az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy el kell törölni a személyi szám használatát, hogy a különböző szervek által tárolt személyes adatokat ne lehessen összekötni egymással.

Míg ezt az AB-döntést nem semmisítették meg, a Fidesz-kormány megpróbálta újjáépíteni a korábbi rendszert azáltal, hogy egy olyan szervet hozott létre, amely egy helyen gyűjthet személyes adatokat a polgárokról. Feltehetnénk a kérdést: mi maradt a magyar alkotmányosságból?

Azt is megkérdezhetnénk: van bármiféle korlátja a TEK hatalmának?

A törvény azt mondja, hogy a TEK egyszerre működik rendőrségként és nemzetbiztonsági szervként. Amikor rendőrségként működik, joga van kémkedni olyan személyek vagy csoportok után, akik terrorveszélyt jelentenek, illetve akik velük kapcsolatban állnak. Magyarországon, mint sok más országban is, 2001. szeptember 11-e óta a terrorizmus definíciója tág: többek közt beletartozik a „közrend ellen elkövetett bűntény” tervezése azzal a céllal, hogy „állami szervet cselekvésre, nem cselekvésre vagy annak eltűrésére kényszerítsen”. A közrend elleni bűncselekmények hosszú listáján számtalan erőszakos cselekmény van, köztük az egészen homályos „közveszély okozása”. Emellett a TEK letartóztathat bármilyen „veszélyes egyént” – ezt a kifejezést a büntetőjog nem definiálja. Magából a törvény szövegéből kiindulva nehéz a TEK hatalmának bármilyen egyértelmű korlátját felfedezni.

A TEK jogi helyzete homályos, mivel működésének egyes részeit a rendőrségi, míg más részeit a nemzetbiztonsági törvény szabályozza. Sőt úgy tűnik, a TEK a rendőrségnél és a nemzetbiztonságiaknál is több jogosítvánnyal rendelkezik, különösen abban a tekintetben, hogy nincs szüksége bírósági felhatalmazásra. Az sem világos, milyen módon vonható felelősségre a szervezet – mely feladataiért, milyen szabályok alapján és kinek tartozik felelősséggel. A TEK-nek csak akkor van szüksége bíróság engedélyre, amikor bűnügyi nyomozást folytat, nemzetbiztonsági ügynökségként azonban csak az igazságügy-miniszter engedélye kell. Emiatt sokat számít, hogy ki dönti el és mi alapján, hogy a TEK épp milyen jogkörében jár el, ám a törvény szövege erre a kérdésre nem ad választ.

Tegyük fel, valaki úgy gondolja, hogy a TEK őt jogtalanul megfigyeli. Hogyan tiltakozhat?

Ha valakinek panasza van a TEK ellen, akkor a belügyminiszterhez kell fordulnia, akinak 30 napon belül választ kell adnia. De mivel a belügyminiszter felügyeli a TEK-et, ez nem független felülvizsgálat. Ha a panaszos nincs megelégedve a belügyminiszter válaszával, akkor fordulhat a parlament nemzetbiztonsági bizottságához, ahol a tagok egyharmadának egyetértése kell ahhoz, hogy meghallgassa a panaszt. Mivel a bizottság 12 tagjának kétharmada jelenleg kormánypárti, a maradék egyharmadon osztozik a többi párt. Tehát ha a kormánypárt nem akarja vizsgálni az ügyet, az ellenzéknek össze kell fognia, hogy meglegyen az egyharmad – nyersen megfogalmazva, rá kell venni a szocialistákat, hogy együttműködjenek a neonácikkal. Ez nem valószínű, hogy megtörténik. A folyamat egyetlen szintjén sincs bírósági vizsgálat.

A TEK titkosan működik, rendkívüli hatalommal, és senki sem vizsgálhatja felül működését, akiről megbízhatóan ki lehetne jelenteni, hogy független a kormánytól. E meglepő hatalomkoncentráció lehet a magyarázat arra is, hogy a magyar kormány megszüntette a külön adatvédelmi ombudsmani posztot – neki joga lett volna az ilyen hatalmas mértékű adatgyűjtés vizsgálatához. Ehelyett az adatvédelmi biztos – akinek kinevezését az Európai Unió is megköveteli – politikai kormánykinevezett lett. Emiatt az EU kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.

Mindeddig azt hittem, hogy a Fidesz-kormány csak be akarja magának biztosítani a hatalmat, ami már önmagában is elég rossz. De most, ezeknek az új titkosszolgálatoknak a felfedezése után egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány egy rendőrállam kiépítése felé halad. Igazából lehet, hogy már kész is van. De pszt! Ez még titok.

A cikk eredeti és hosszabb változata a New York Times internetes oldalán jelent meg.

A szerző a Princeton Egyetem professzora

MARABU RAJZA