A korábbi, 16 éves korhatár is nagy visszhangot váltott ki szakemberek körében, akik egyöntetűen állítják, hogy ettől nem lesznek jobb szakmunkások a fiatalok, akiket inkább arra kellene képezni, hogy a tudásuk széles körű legyen. Csak így képesek helytállni a világban, ahol valamiféle gépet szinte biztosan kell kezelni, majd valószínűleg nem is sok év múltán már újfajta technológiával kell bánni. A tudás jelenti az életesélyt. Ennek ellenére a kétbalkezes jobbkéz átverte, hogy 16 éves kortól el lehessen vinni ezeket a gyerekeket gyakorlati képzés címszóval egy kis ingyenmunkát végeztetni. A lehetőség annyira megtetszett néhány nagy cégnek és nagyvállalkozónak, hogy meggyőzték Matolcsyt arról, sokkal jobb ezt előbb kezdeni, rögtön az általános iskola után, 15 évesen. A miniszterelnök hű vazallusa ezt is megoldja. Ezzel Magyarországon gyakorlatilag hivatalosan bevezetik a gyerekmunka intézményét, amihez ezúton is gratulálunk, nagy ívű teljesítmény, nyilván része az elmúlt húsz év rendszerhibáit korrigáló kormányzati lépéssorozatnak.

Matolcsy biztosra megy, s gondoskodna a nagy cégeknek egy kis utánpótlásról is. Így a törvényt úgy módosíttatja, s ez a második változtatás, hogy a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára – ez 33 százalék – vonatkozó rendelkezést átírta maximálisra. Eddig tehát a szakképzésben a kerettantervekben meghatározott műveltségi ismeretek legalább harmadát oktatni kellett. Most már legfeljebb csak a harmadát kell, illetve lehet. Vagyis ha valaki Magyarország egy az átlagosnál szerencsétlenebb részének szerencsétlenebb falvába születik, szerencsétlenebb sorsú ember gyermekeként, akkor a Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor ízlése szerint alakított oktatási rendszerben talán valahogy elvégzi az általános iskolát, ahonnan azonban nincs esélye máshová menni, mint szakképzőbe. Itt rögtön munkára vezényelhetik, s már törvény írja elő, hogy nem kell megtanítani neki, hol lakott itt Vörösmarty Mihály. Neki aztán nem rejt semmit se térkép, se az élete.

Matolcsy György és főnöke ezzel törvényi rangra akarja emelni a funkcionális analfabetizmust, illetve ennek kívánalmát. Ezzel teljesedik ki a Fidesz és a kormány társadalompolitikája. Ennek alapja immáron nem az, hogy aki szegénynek született, szegény is marad, hanem úgy módosul, hogy aki szegénynek született, nyomorba döntve végzi, amit nevezhetünk cinizmusnak is, tekintve hogy épp a Fidesz emelte saját alkotmányába a „minden gyereknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi védelemhez és gondoskodáshoz” kitételét, de ez legyen majd az Alkotmánybíróság dolga. Mert itt már a cinizmusnál is többről van szó: embertelenségről.