Üresjárat

Nem ezért keresztelték ugyan néhány éve szemérmesen közösségi közlekedésre a tömegközlekedést, de ebben valójában benne volt a probléma lényege. A gondot ugyanis alapvetően a tömeg hiánya jelenti. Magyarország nagyon sok településén egyszerűen hiányoznak azok, akik elégségesen nagy számban szeretnének A-ból B-be utazni. Nélkülük csak veszteségek árán lehet üzemeltetni a busz- és vonatjáratokat, amelyek így előbb-utóbb a költségcsökkentő állam áldozatává válnak. Ahogyan most is. Megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül viszont még kevesebbeknek lesz miért A-ból B-be utazni.

Ördögi kör ez, amiből a magyar kormányok nem tudnak kitörni. A (tömeg)közlekedők haragjától félve részmegoldásokkal operálnak, összehangolt programokba nem mernek belevágni. A közlekedésünket egyszerre jellemezte és jellemzi az „átadásorientált” autópálya-építés és a vonathálózat lerohasztása. A kormány most azt csinálja, amit az elátkozott „elmúlt nyolc évben” a szocialisták és a szabad demokraták is, csak ők akkor a Fidesz átkai közepette. De ehhez az elszánáshoz is kellett két év gyűrközés. Minden esély megvan arra, hogy ez a négy év is anélkül telik el, hogy az aktuális kormány belevágna a közösségi közlekedés átszervezésébe.

Ez csak látszólag pénzkérdés.

Természetesen az is, de először arra az egyszerű kérdésre kellene választ adni: milyen feladatokat milyen minőségben akar ellátni az állam a közlekedési infrastruktúra működtetésével? Mindaddig, amíg ezt nem tudja, fölösleges egyetlen fillért kiadnia vagy megtakarítani ezen a területen.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.