Az már más kérdés, hogy ezt is a mifelénk szokásos módon teszi, vagyis megint átesik a ló túloldalára, amikor néhány bölcsész, társadalomtudományi, közgazdasági és jogi szakot egy csapással teljesen ellehetetlenít. Kétségtelen viszont, hogy felismerték, a reálterületen mutatkozó vészes szakemberhiány enyhítéséért valamit tenni kell. Igaz, ehhez az alsó- és középfokú oktatásban is rendezni kéne a sorokat, lehetőséget teremtve mindenütt a kísérletezésre, modernebb tantervek, tankönyvek készítésére, az innovatív természettudományos oktatási módszerek, kezdeményezőképes tanárok támogatására.

Erre azonban valószínűleg hiába várunk, ha komolyan vesszük a miniszterelnök minap kibontott vízióját. Orbán Viktor ugyanis éppen ellenkező irányba kívánja kormányozni az ország hajóját, mint amerre a tudományos világfelfogás és az „istentelen kozmosz rendje” navigálná. Legalábbis a katolikus hetilapnak adott húsvéti interjúban ilyen szavak hangzottak el: neki „az európai civilizációról és kultúráról más értelmezése, felfogása” van, mint ezeknek. Mint tehát a tudománynak.

Ha Orbán Viktor végiggondolta mondanivalójának e részét, rémes sorsot szán olyannyira szeretett nemzetének. Már az is kínos, hogy erőszakkal ellentétet akar szítani a vallás és a tudomány között. Ha összeegyeztethetetlenek lennének, be kéne zárni a Pázmány Péter Katolikus vagy a Károli Gáspár Református Egyetemet, ahol azonban sok egyéb mellett jelentős tudományos értékek is születnek.

Azt sem gondolom, hogy pártja frakcióvezetőjének a Schmitt-ügy kapcsán a tudományos életet tetemre hívó „politikai hevülettől fűtött hirtelen kijelentése” (az Akadémia elnöke minősítette így) után érezte úgy Orbán, hogy egy rohamot kell intéznie neki is.

Akár így, akár úgy, ókonzervatív világfelfogás árad e szellemiségből, olyan, amilyet még maga a Vatikán Pápai Akadémiája sem fogad el ma már a természettudománnyal kapcsolatban, nem beszélve a materializmus „borzalmas” bűnével nem vádolható Egyesült Államok oktatási-tudományos rendszeréről, mely a maga – demokratikus – módján megpróbál ellenállni az odaát is erősen terjedő ásatag áramlatoknak.

És hát a világunkat előrevivő nagy tudósok között sem volt kevés az istenhívő, magyarán a tudomány-vallás elválasztás ilyen formája Nyugaton nemhogy nem szokásos, de egyenesen retrográd. Nem beszélve arról, hogy az ilyen, a demokratikus fejlett világban elképesztőnek számító gondolatok nemcsak a nemzet együttműködését nem erősítik, de szerintem még a gondolkodó Fidesz-tagok közti összetartozást sem.