A doktori dolgozat minapi fordulata, a Semmelweis Egyetem rektorának lemondása foglalkoztat. Úgy vélem, ez a közoktatást is érintő kérdés.

Nem túl bonyolult a kapcsolat.

A doktori címmegvonását bejelentő prof. dr. Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora lemondását azzal indokolta, hogy bizalomvesztést érzékel a fenntartó minisztérium illetékeseinél, és ha ez az egyetemet hátrányos helyzetbe hozza, inkább lemond.

Rektor úr lemondása és a doktori dolgozatot kísérő jelenségek mögött rejtett tantervi üzenetet találunk. Ha nem igazodsz, elveszíted a bizalmunkat, támogatásunkat. Igazodj tehát, akkor sikeres lehetsz, még akár a MOB elnöke is. Ez a rejtett üzenet.

A közeljövőben négyezernél több államosított köznevelési intézmény igazgatójának kinevezése megszűnik, minden vezetői állást pályáztatnak, újra kell mindenkinek pályáznia. Ha igazodsz, lehetsz igazgató. Ha nem, úgy jársz, mint a földrajzinév-bizottság tagjai. Vagy az SE rektora. A bizalom megvonása pedig nemcsak téged érint, hanem intézményedet is. Igazodj tehát az új köznevelési rendszerhez, ne kérdezz, ne kritizálj, ne legyenek javaslataid, ne gondold másként. Igazodni kell! – ez ennek a fordulatnak a rejtett tantervi üzenete, mert aki nem igazodik, az elveszíti a hatalom bizalmát és mindazt, ami ezzel jár.

Így teremt a félelem híveket, így válik az autonóm értelmiségi szolgává, így alakul ki a szép új világ döntő többség általi támogatottsága, így jön létre a felszín alatt a diktatúra rejtett hálózata.

Az ünneplő közönség felállva, hoszszú perceken át ütemesen tapsol, s közben örömtől sugárzó arccal éljenzi szeretett vezetőjét.

A rejtett tanterv fogalma nem új keletű. Az iskola világát komplex hatásrendszerként vizsgáló kutatóknál a XX. század 20-as, 30-as éveiben bukkan fel különböző megfogalmazásokban, majd a 60-as évek végétől kezdődik a jelenség feltárása. Magyarországon a 80-as évek közepén Szabó László Tamás foglalkozott e témával. A rejtett tanterv kutatói szerint nem az iskola hirdetett értékei és céljai fontosak, nem az iskolában megjelenő tanterv, hanem az iskolai gyakorlat, a gyerekek által átélt iskolai tapasztalat, az a tényleges élmény, ahogy a gyerekek az iskolai történéseket megélik, amilyen következtetéseket e történésekből önmaguk számára megfogalmaznak, amit ebből megtanulnak. Röviden: a legfontosabb tananyag maga az iskolai tapasztalat.

Ez az a pont, ahol vissza kell kanyarodnunk Tulassay professzor lemondásához. A hatalom képviselői közül senki nem mondja ki, hogy igazodni kell, mert különben baj lesz. Mégis azt látjuk, és nem csak a rektor úr esetében, hogy aki nem igazodik, az megjárja. Nagyon sok példát láttunk az elmúlt időben. Az Alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésétől kezdve a földrajzinév-bizottság menesztésén, a magán-nyugdíjpénztári einstandolás gyakorlatán, a Klubrádió kálváriáján át Szalma Botondig (KDNP) hosszú a lista. És akkor a gazdasági életben érvényesülő rejtett tantervről még egy szót sem szóltunk!

Mit mond ezzel összefüggésben a Nemzeti alaptanterv nyilvános vitaanyaga?

„A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedeteikért és azok következményeiért való felelősségtudatának elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira.” (NAT 1.1., 6. old.)

Ez a Fidesz-kormány papíron szereplő elvárása.

A Fidesz-kormány gyakorlatát látjuk, saját bőrünkön tapasztaljuk.

Ahogy most Tulassay rektor úr is.

A szerző pedagógus