Azt a negyven évet, amelyet amúgy kiirtottunk az alaptörvényben, de szálfagyalulás közben ki törődik a forgácsokkal. „Megvitatjuk, eldöntjük, és visszacsinálhatatlanul bevezetjük” – ilyen egyszerű, ahogyan a kormányfő a világot látja. Ha pedig a Fidesz mégis tanácstalanul téblábol az ügynökkérdés körül, akkor nem marad más, mint felkérni a kormányt, tehát magát Orbán Viktort: szakítson már időt rá, s oldja fel az ellentmondásokat. A kormányfő nem is retten. „Természetesen” vállalja a feladatot, amit meg kell csinálni, amíg kétharmad van, amikor a liberálisokat kiszorították a parlamentből, a szocialistákat meg eljelentéktelenítették. Felgyűri hát az ingujját, és a régi trükkhöz folyamodik: ha egy kérdésben nem tudsz dönteni, alakíts bizottságot. Nemzeti emlékezet bizottságát, a kommunista rendszer bűneit feltáró szakértői testületet. Június végéig.

Mi pedig a homlokunkra csapunk, hogy ez eddig nem jutott eszünkbe! Semmi kétség, ez az az elhivatott intézmény, amely „a kérdést teljes egészében képes kibontani, és szakmai alapon, tudományos igénnyel tudja megállapítani azt, ami az elmúlt 22 évben nem történhetett meg, hogy kik a kommunista rendszer igazi bűnösei”. Az ügynökkérdés szinte már a margójára szorul annak a nagy ívű munkának, amelynek alkotmányos alapjait az új alaptörvényben teremtették meg, s amely „a kommunizmust mint örökséget kezelni tudja”. Hogy kik fogják kezelni, még nem tudjuk, bár a tudományos igényesség felől már vannak kételyeink, mert nehezen akad mérvadó történész, aki ilyen politikai megrendeléshez a szakmai tisztességét adja. De félre a történészekkel! Az alapvonal tiszta: „A Fidesz 1988-ban alakult, 38-an voltunk.

Azért alakultunk, hogy megdöntsük a kommunista rendszert. Velünk szemben volt 800 ezer párttag, a munkásőrség, a teljes cenzúra alá vett sajtó, a magyar kommunistákat támogató szovjet hadsereg. És 1990-ben szabad választások voltak Magyarországon. Ehhez képest ez az egész teadélután” – mondja szelektív történelmi emlékezettel a kormányfő Bajorországban az őt ért „támadásokról”, miközben a sziklaszilárd Lázár János „Ön semmire sem formálhat jogot!” felkiáltással éppen száműzné a történelem mocskos lapjaira a teljes Szakasits-Schiffer családot – egészen máig terjedően, mert úgy praktikus.

Ezzel éppen azt teszik, amit tett az átkos kommunista örökség. Minden úgy volt-van-lesz, ahogy mi mondjuk. Mert megtehetjük. A jobboldal teázgat e tavaszi délutánon.