Hullaparádé
Az anatómiai bemutatók új hullámának ősatyja Gunther von Hagens. A német doktor célja a polgárpukkasztás, pár éve például nyilvánosan felboncolt egy halott üzletembert Londonban. Von Hagens nehezen vállalható figura, nem meglepő, hogy kiállításának (Körperwelten) utánzatai, a The Human Body és a Bodies elhallgatják, hogy bármi közük is lenne hozzá. Az etikai probléma viszont ugyanaz, ennek palástolására kell a tudományos jelleg.
A lényeg azonban korántsem a tudomány. Egy anatómiai bemutató műanyag bábukkal nem vonzana több százezer embert úgy, hogy a kiállítást másodjára is megérje idehozni. A lényeg az eredetiség. A bemutató nem a XXI. századi látogató számára megszokott másolatot vagy virtuálisat mutatja, hanem valódi, idegekkel, izmokkal, daganatokkal rendelkező testeket.
Az európai kultúrában ma már szokatlan a halottak látványa. A kiállításon viszont minden kellemetlenség – például émelyítő szagok – nélkül közel mehetünk a hullákhoz. Akár olyan közel, hogy már a gyomrukba lóg az orrunk. Ezek azonban nem klasszikus értelemben vett halottak, hanem arcvonásokkal „fellelkesített”, sportolás közben „ábrázolt” testek. Elterelik a figyelmet arról, hogy hullákkal állunk szemben. Ezek a holttestek ugyanis figyelmeztetnek, tedd le a cigit, mert különben olyan ronda lesz a tüdőd, mint amit látsz! Az anatómiai show a XXI. századi testkultusz egyik groteszk csúcspontja. Az egészséges életmód szlogenjére épülő milliárdos ipar hatására állandóan az öregedő testünket figyeljük, de nekünk ennyi nem elég: még a másik bőre alá is be akarunk nézni.
A preparált testek kiállításához szórakoztatóipari körítés is jár. A producer cég világot bejárt utazó kiállítások létrehozója, profitra, ezért szenzációra hajt. Az sem véletlen, hogy a kiállítás a Váci utca luxusüzletei között található. A bemutatóteret is úgy világították meg, mintha egy kortárs tárlaton járnánk. A sötét falak között sejtelmes fények vetülnek a testekre, hogy nemcsak okulni, hanem félni és szórakozni is tudjunk.
„Egyszer úgy istenigazából nézzünk magunkba!” – szól a kiállítás szlogenje. Engedjünk a felszólításnak: A saját testünkre vagyunk kíváncsiak, vagy csak borzongani akarunk? Hol a határ profit és morál között?