Nem diktálni, segíteni akarnak Magyarországnak, hogy megfeleljen maga vállalta kötelezettségeinek – üzeni az Európa Tanács főtitkára. A testület alkotmányjogi konzultatív testülete, a velencei bizottság hosszan sorolta kifogásait a bírósági rendszer átalakítása, a médiaszabályozás, az egyházügyi törvény kapcsán. Aligha rossz szándékból, vagy baloldali „összeesküvés” hatására. Csak jelezni akarták, mert ez a dolguk, hogy a magyar kormány szembemegy az emberi jogok európai egyezményében lefektetett jogállami alapértékekkel.

Orbán Viktor nemrég szónokolta: „ismerjük a kéretlen elvtársi segítség természetrajzát, és felismerjük akkor is, ha nem váll-lapos egyenruhába, hanem jól szabott öltönybe bújik”. Nehéz nem felfogni, mit akart mondani, kinek, s miért. Mégis segítettek.

A jobboldal ugyanis felszámolta a demokratikus fékek és ellensúlyok szinte teljes rendszerét. Egyetlen független intézményt sem kímélt, a bíróságokat sem. Megbízatásának lejárta előtt megfosztották tisztségétől Baka András főbírót, az Országos Bírósági Hivatal vezetőjévé Handó Tündét választották meg, aki Szájer József fideszes EP-képviselő – és alkotmányíró – felesége, s őt mindjárt nagyjából teljhatalommal ruháztak fel. Az idősebb, már az „átkosban” is aktív bírák között a nyugdíjkorhatár radikális csökkentésével vágnak rendet, s csinálnak így sok jó bírósági vezetői helyet saját kádereiknek. Ez így együtt már sok az Európai Bizottságnak, az Európa Tanácsnak, szinte mindenkinek. Csak itthon nem értik, mi a baj. Pedig egyszerű: ha több száz vezető bírót egy tollvonással meneszthetnek, utódaikat pedig egy politikusfeleség nevezheti ki, vége a bírói függetlenségnek. S ha annak vége, nem marad az igazságnak sok esélye.

Ennek következményeit tudhattuk volna, és akkor a magyar kormány nem csinál bolondot magából. Mert efféle történt. A máig tartó kuruckodás után a kabinet ugyanis – sértődötten bár, de – látványosan visszavonult. Benyújtották a tervezetet, amely alaposan visszanyesi Handó Tünde hatásköreit, a bírák választott testülete egyes személyzeti kérdésekben vétójogot gyakorolhat ellene, s valamelyest ellenőrizheti a bírósági hivatal működését.

Egy dologban köti magát a kormány a karóhoz: a bírói nyugdíj ügyében. Az összes intézkedés közül ez a legdurvább. Orbán Viktor érvelhet azzal, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése után Franciaországban is csak kérelem és egyéni elbírálás alapján dolgozhat tovább a bíró. Csakhogy ott nem menesztették egyik napról a másikra a bírói kar csaknem tizedét. Jórészt éppen a vezetőket. Nálunk ez történik. Jagland ET-főtitkár konstruktívnak nevezte a magyar kormányfővel és több miniszterével folytatott tanácskozását. A magyar fél a zárt ajtók mögött vajon milyen álláspontot képviselhetett?