Nem tartozol közénk, Forgács István! Nem tartozol közénk, mert olyan politikai tételeket fogalmazol meg, amelyek hazugok és felületesek, amelyekkel a legegyszerűbb politikai, társadalmi előítéleteket erősíted meg és tartod életben. Nem tartozol közénk, mert személyes hasznod, előre jutásod érdekében te sem teszel mást, mint azok, akik megtanulták az elmúlt években, hogy a legkönnyebben úgy szerezhetnek ismertséget, népszerűséget médiafelkéréseket, ha „elcigányozzák” magukat. (Tavaly jelent meg a Hírszerzőn a Ha ti vagytok a cigányok, nem tartozom közétek című írás Forgács Istvántól, ennek alapján Pesty László jegyzett egy a köztévében nemrég vetített, széles körben erősen vitatott filmet. – A szerk.)

Nem tartozol közénk, mert hazudsz! Azt hazudod, hogy társadalmi helyzetünk ellehetetlenülése saját magunknak köszönhető és mi magunk akarunk ebben az állapotban maradni. Nem csak, hogy hazudsz, de figyelmen kívül hagysz minden ide kapcsolódó szakmai, tudományos munkát. Úgy állítod be, mintha mi magunk akarnánk, hogy immár húsz éve kiebrudaljanak minket a munkaerőpiacról, és ne jussunk munkajövedelemhez, amiből emberhez méltó módon tarthatnánk el családjainkat. Hazudsz, mert úgy állítod be, mintha mi magunk akarnánk, hogy gyermekeinket a bizonyosan munkanélküliségre kárhoztató, semmilyen valódi értékkel nem bíró, zsákutcás SZEGREGÁLT iskolákba zárják tömegesen.

A te logikád szerint mi magunk akarjuk, hogy a rendőrség naponta vegzáljon minket az utcákon, a lakhelyeinken, mi magunk óhajtjuk ezek szerint, hogy szétverjenek minket a családi ünnepeinken válogatás nélkül, keresztelőn, virrasztáson, nőt és gyermeket vagy épp időseket! Mi magunk akarjuk tehát, hogy szélsőjobboldali alakulatok folyamatosan az otthonaink előtt grasszáljanak, és a „cigánybűnözés” rasszista politika ideológiájával szerezzenek jól fizető mandátumokat, vagy akár legyilkoljanak minket az uszítottak.

Egyetlen mozdulattal léped keresztül az összes szociológiai kutatást és elemzést, amely feldolgozza a hazai társadalom mutatóit, a gyermekszegénység és a munkanélküliség mechanizmusait, természetét.

Megtagadod azt a nemzetközileg elfogadott szociológiai, társadalomtudományi axiómát, mely kimondja: „egy rasszjegyekkel bíró kisebbség sorsa mindig a többség akaratától függ”. Ezért született meg szerte a világban –hazánkban is – a kisebbségi jogvédelem, ezért születtek nemzetközi megállapodások, hogy megvédjék a többségtől, a hatalomtól a kisebbségben élőket. Tudományos tételeket, törvényeket, nemzetközi megállapodásokat, a fejlett világ humánus vívmányait tagadod meg, remélve megélsz majd ebből szolgáltatásaid fejében. Egyetlen szót sem ejtesz arról, hogy a mélyszegénység kezelésére a világon mindenütt a leghatékonyabb megoldás a célzott, állami beavatkozás annak érdekében, hogy tömegeket lehessen a szegénységi küszöb fölé juttatni, és ennek elsődleges eszköze a munkaerőpiac kinyitása és deszegregálása.

Hazudsz! A roma önszerveződés és közélet tagjai, ismert és ismeretlen szereplői naponta dolgoznak és küzdenek azért, hogy a roma közösségekhez tartozók ugyanolyan esélyekkel rendelkezzenek, mint a többi magyar állampolgár. E roma közösségi vezetők, közösségi munkások soha nem mondták, hogy bárki fiatalon szüljön, soha nem mondták, hogy bárkit, aki bűntettet követett el, azt ne ítéljék el, „mert roma”. A roma mozgalmárok megfeszítetten dolgoznak azon, hogy környezetükben munkához juttassák azokat a cigány embereket, akiket azok a munkaadók nem vesznek fel, akik a legtöbb állami támogatást vágják zsebre. Megfeszítetten dolgoznak, hogy azon cigány gyermekeknek felzárkóztatást, korrepetálást vagy tanodát szervezzenek, akiket a szintén közpénzből fenntartott magyar közoktatási rendszer zár ki a társadalmilag érvényes tudás megszerzésének lehetőségéből. Megfeszítetten dolgoznak azon, hogy az állampolgári jogegyenlőség ne írott malaszt vagy lózung maradjon, hanem valósággá váljon, hogy ne mérje szigorúbban a törvény a roma érintetett,mint a nem roma érintetett, hogy a szintén közpénzekből működő állami, önkormányzati intézmények ugyanolyan minőségű szolgáltatást nyújtsanak a roma magyar állampolgároknak, mint a nem roma magyar állampolgároknak.

Hazudsz, mert úgy állítod be mintha a romák és nem romák közötti feszültség forrása pusztán azon cigányok miatt keletkezett volna, akik bűncselekményeket követtek el, illetve minden baj megszűnne, ha a romák végre megváltanák önmagukat, de legalábbis Münchhausen báró módjára saját magukat hajuknál fogva kirángatnák a mélyből. Egyetlen más társadalmi csoportot, etnikumot nem elemzel a bűnözés szempontjából, nem beszélsz a magyarok, a jászok, a kunok, a matyók bűnözési mutatóiról, érintettségükről. Igaz, azonnal tiltakoznék, mert az én meggyőződésem szerint nem a bűnelkövető származása a fontos, hanem a cselekménye. A választóvonal a bűnelkövetők és a nem elkövetők között van. A pedagógusok, az egyházak, a vállalkozók, a közalkalmazottak, egészségügyi dolgozók, tűzoltók, a nyugdíjasok mind-mind azt várják, hogy helyzetük bizonyos állami, társadalmi intézkedések következtében javuljon, változzon meg. De a te világlátásod szerint, a romák esetében nem ugyanennek az államnak kell megtennie a szükséges kompetenciák és erőforrások birtokában az intézkedéseket, lépéseket, hanem nekünk magunknak kellene társadalmi méretű változást eredményező lépéseket tennünk.

Hazudsz, mert úgy állítod be, mintha a színesfémlopás és a korai szülés valamint a családon belüli erőszak „cigány hagyomány” lenne, miközben egyetlen szót sem ejtesz a roma családok azon tömegeiről, akik becsületes munkában feszülnek meg azért, hogy gyermekeiknek naponta gondoskodjanak a betevő falatról, hogy tisztességesen járassák iskolába őket. Azokról, akik évekig, évtizedekig kizárólag a feketegazdaságban juthattak munkajövedelemhez, ha vállalták nem csak a több száz kilométeres ingázásokat, hanem a teljes bizonytalanságot is. Például, hogy kifizetik-e őket vagy sem, hogy sérülés esetén kapnak ellátást, táppénzt, nyugdíjat vagy sem. Ők azok, akik a válság miatt már e feketegazdaságbeli pozícióikat is elveszítették. Egyetlen szót sem ejtesz azokról, akik a közmunkákért is versenyeznek immár, és minden munkaalkalmat megragadnak. Akiknek mindezzel együtt napi életélményük, hogy etnikai hovatartozásuk miatt kizárják őket a nyilvános szolgáltatásokból, hogy követik őket a boltokban, és nem tudnak úgy végigmenni az utcán, hogy ne pont őket igazoltassák a rendőrök.

Hazudsz, amikor „sértett, bántott, és a többséggel szemben álló cigányok”-ról beszélsz, mert a cigányok nem a nem cigányokkal állnak szemben, hanem azzal a politikai, döntéshozói elittel, amely egyik kurzusban sem felejtkezett meg arról, hogy kijátssza a „cigánykártyát”, amely csak a szavazatmaximálásra használ bennünket. Azzal a magatartással állunk szemben, amely minden demokratikus értéket megkérdőjelez, elszabotál vagy tagad! Azokkal állunk szemben, akik a lehető legnagyobb közönnyel szemlélték a cigányokkal szemben évek óta folyó társadalmi méretű uszítást! Azzal a közönnyel állunk szemben, amely elmulasztotta a szolidaritás gesztusait gyakorolni, amikor sorozatgyilkosok ártatlan roma embereket és gyermeket öltek származásuk miatt. Azzal a politikai elittel állunk szemben, amely a status quóhoz ragaszkodva ellenáll, és ellehetetlenít minden integrációs-deszegrációs politikát.

Elfelejted, hogy a cigányok 80 százaléka mára kizárólag magyarul beszél, gondolkodik és álmodik azonos jogokról, jó iskoláról, jó munkáról, emberi méltóságról. A cigányok döntő többsége ragaszkodik nemcsak a cigány, hanem magyar identitásához is.

Nem tartozol közénk. Mi nem akarjuk, hogy közénk tartozzál, mert te nem csak közénk, romák közé nem tartozol, de az önmagukat demokratákként meghatározó emberek közösségéhez sem. Nem fogadható el számunkra az sem, hogy a nem romákról a dehonesztáló gádzsó kifejezéssel beszélsz, hogy őket puszta erőforrásként, vagy azok birtokosaiként határozod meg.

Mi sokan, roma emberek olyan Magyarországot akarunk, ahol a romák és nem romák egymásra nem puszta erőforrásként, hanem honfitársakként tekintenek, ahol az egyén boldogulását nem egy etnikai közösséghez tartozása dönti el, hanem személyes készségei, képességei és erőfeszítései. Olyan Magyarországon, ahol senkit, sem egyént, sem közösséget nem hagyunk bűnbakká válni és kirekeszteni, ahol a jog és állampolgári egyenlőség nem elvont fogalom vagy kevesek kiváltsága, hanem a hétköznapokban megélhető és garantált társadalmi minimum.

Veled ellentétben nekünk nem derogál sorsközösséget vállalni más kisebbségekkel „legyenek bár vallási, etnikai, vagy szexuális orientációjú kisebbségek”, mert szolidárisnak lenni a normális emberi, állampolgári magatartás – etnikumtól függetlenül.

Egykor közénk tartoztál. Igaz, akkor igénybe is vettél minden létező, cigányok által létrehozott és működtetett erőforrást például képzést, ösztöndíjat, mint ahogy eddigi állásaidat is az egykori „közénk tartozásodnak”, akkori cigányságodnak köszönheted. Élősködés? Élelmesség? Nem érdekel már.

Arra kérünk, vedd komolyan magadat, és ne vállalj értünk „nemes küzdelmet” mert – igazad van – senki nem kért rá. Sőt! Arra kérünk, hagyd abba! Demokratikus jogállamban, akarunk élni, amelyért tudom, még meg kell küzdenünk. Immár nem csak a szélsőjobbal, de veled is.

A szerző az Ide tartozunk! Facebook-csoport kreátora